Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára
Műhelymunkák „Üzletpolitikai elgondolásaink a VI. ötéves terv időszakára A népgazdaság irányító szervei azt várják a banktól, hogy:- segítse népgazdaságunkban az új, rugalmas formák kialakítását;- erősítse tevékenységét az exportnövelés irányába;- vállalkozótársként vegyen részt a bonyolult és nagy kockázati tényezőket tartalmazó — fizetési mérleg javítását célzó — üzletek létrehozásában. Mindez feltételezi az általunk gondozott kereskedelmi művelet teljes körű (forint-, deviza-, forgóeszköz-, állóeszköz-) finanszírozásának ellátását, vagyis valóságos kereskedelmi bankként történő működésünket." Az utolsó mondat mélyütés volt az MNB felé, hiszen valóságos kereskedelmi bankok a szocializmusban nem léteztek, az egyedüli hitelnyújtó pedig az egyszámla vezetője, az MNB volt. Az MKB véleménye szerint tehát a magyarországi rendszer jelentősen akadályozta a hatékony működést, a változó külgazdasági viszonyokhoz való gyors alkalmazkodást: a hosszú engedélyezési procedúra, a kisösszegű hitelnyújtási limit, és legfőképp az, hogy a bank nem rendelkezett saját eszközeivel. Eves mérleget ugyan készítettek a PM által előírt formában, ennek összevont változatát angol nyelven külföldön is publikálták, üzleti tevékenységükről pedig éves beszámoló is készült, eredményszámlájukról azonban teljesen hiányzott a bankokra legjellemzőbb adat, a kamatbevételek és -kiadások tétele, ezt ugyanis a központi devizagazdálkodás következtében az MNB-vel számolták el. Ugyanez vonatkozott az árfolyamváltozások miatti értékkülönbözetekre is. Ez a tény még azt is felvetheti, hogy az MKB a szó klasszikus értelmében egyáltalán bankként működött-e, vagy inkább csak elszámolóházként. A nyereség — öt év átlagában 500 millió Ft körül mozgott, és a PM-mel számolták el — elvonása pedig azt jelentette, hogy nem tudták érdekeltté tenni a dolgozókat a jobb eredmények elérésében. A bank bruttó jövedelme szépen növekedett: 1980-ban már fele-fele arányban oszlott meg bankári és kereskedelmi tevékenység között, miközben 1975-ben bankári tevékenységük még csak a bruttó jövedelem 1/3-át tette ki. A bankári tevékenység külföldi jutalékmérlege (a devizában adott és kapott jutalékok egyenlege) 1980-ban 51 millió Ft deviza-többletbevételt eredményezett, miközben ez a szám 1975-ben még csak 19 millió Ft volt. A belföldi vállalatokkal elszámolt banki jutalék a forgalommal arányosan növekedett az 1975. évi 117 millió Ft-ról 1980-ra 225 millió Ft-ra. A kereskedelmi műveletekből származó bevételek zömét (1980-ban 3A részét) a konstrukciós nyereség és a Centropa nyereségéből a banknak járó haszon tette ki. Az Előterjesztés további részében a megoldási lehetőségeket vázolják: „Meggyőződésünk, hogy a PM, KKM [Külkereskedelmi Minisztérium] és MNB egyetértésével létrehozhatók a bank ilyen jellegű működéséhez szükséges anyagi eszközök, illetőleg felhatalmazások. A VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó üzletpolitikánk kidolgozásánál abból indultunk ki, hogy a fenti elvek elfogadását feltételezve, azok realizálása csak fokozatos munkával történhet meg: egyrészt azért, mert a fennálló jogszabályok, illetve megállapodások módosítását igénylik, másrészt intézetünk eddigi 278
