Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén nem tudott elhelyezkedni, illetőleg a segélyezett munkanélküliek száma az aktív keresőkhöz képest elérte az 5%-ot. A kritikus körzetekben dolgozók igénybe vehették a maximálisan 24 havi átlagkeresetet jelentő állami végkielégítést, az 500 ezer forintos áttelepülési kölcsönt. A végkielégítést kiegészíthették a már említett 400 ezer forintos vállalkozó hitellel, és igényelhették a 200 ezer forintos, műhelyben vagy technikai eszközökben megnyilvánuló juttatást is. Ezeken a területeken a Foglalkoztatási Alapból a szokásosnál erőteljesebben támogatták a korengedményes nyugdíjaztatást, s átvállalta az Alap a társadalombiztosítási járulék fizetését azoktól a munkáltatóktól, ahol a megszűnő üzemekből vettek át dolgozókat. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989 végén megvitatta a kormány 1990. évi foglalkoztatáspolitikai koncepcióját és az eszközrendszer fejlesztésére teendő intézkedéseket. A kormánnyal egyetértésben az aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítását tartotta szükségesnek, amely a hangsúlyt a munkanélküliség megelőzésére, a munkanélküliek újbóli foglakoztatásának elősegítésére helyezte, ugyanakkor gondoskodik a munka nélkül maradók szociális biztonságáról is. Ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer 1990. évi változtatásaival kapcsolatban egyetértett a kormány korábbi döntéseivel, amelyek a foglalkoztatási feszültségek mérséklését szolgálták. Az ÓÉT felhívta a figyelmet arra is, hogy az új foglalkoztatási eszközöket egy átmeneti állapotban lévő gazdaságba kell beilleszteni, vagyis a fejlett piacgazdaságokban kialakult módszerek mechanikus átvételével nem értett egyet. A kormány határozatával összhangban az ÓÉT úgy foglalt állást, hogy a munkanélküliek átmeneti foglalkoztatásának elősegítése érdekében kibővítik azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek ilyen foglalkoztatás esetén a Foglalkoztatási Alapból támogatásban részesíthetők. A munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében a munkaügyi szolgáltatásokon belül megteremtették a vállalkozási tanácsadás és képzés feltételeit, kiszélesítették az „újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne" után vállalt részleges állami kezességet. A munkaügy kormányzati irányítása A munkaügy a kormányzati struktúrában mindig is „mostohagyereknek" számított. A rendszerváltozás előtt 1957 és 1981 között működött a Munkaügyi Minisztérium, majd 1981-től az Állami Bér- és Munkaügyi Flivatal lett a munkaügyi igazgatási szervek központi irányítója. E szerv feladata körébe tartozott a munkaügyi jogszabályok előkészítése, az állami foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos kormányzati tevékenység, a később kialakuló érdekegyeztetési mechanizmus szervezése és bonyolítása. Az 1990-ben szabadon választott új kormány struktúraváltozást hozott a munkaügyi igazgatás központi szervét illetően. A munkaügy legfelsőbb irányítását — hét év szünet után — újból minisztériumi szintre emelte. Az új 25
