Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények Munkaügyi Minisztériumhoz került minden, ami a munka világához tartozott: a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának kidolgozása és képviselete, a foglalkoztatás folyamatainak figyelemmel kísérése, a munkaerő-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisok elkészítése, a foglalkoztatás eszközrendszerének és programjának kidolgozása, elemzése, ellenőrzése, a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervek hálózatának működésében való közreműködés, a munkanélküliség kezelése, a munkaügyi jogalkotás, a pályaválasztási tanácsadás irányítása, továbbá a bérpolitika és az érdekegyeztetés. Ez a szervezet 1998 közepéig maradt fenn. 1998-ban a FIDESZ vezette új kormány megszüntette a Munkaügyi Minisztériumot, és feladatait három, újonnan létrehozott tárca között osztotta szét.35 A munkanélküliekkel foglalkozó állami szervezet kialakítása Ismeretes, a rendszerváltozás előtt tanácsrendszer működött Magyarországon. Az államigazgatás különböző szintjein (megye, város, község) tanácsok működtek és államigazgatási ügyekben az e rendszeren belül működő szakigazgatási szervek jártak el. A munkaügyi igazgatás szervei a fővárosi (megyei) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó osztályai, az előbbi szervek irányítása alatt álló munkaügyi szolgáltató irodák,36 a megyei (fővárosi), városi tanács munkaügyi osztályai voltak. Egyes esetekben munkaügyi igazgatási feladatokat az egységes községi szakigazgatási szerv, valamint a szolgáltató iroda kirendeltsége is ellátott. A munkaügyi igazgatási szervezet feladata többrétű volt. A különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságának munkaügyi osztályai figyelemmel kísérték az illetékességi területük munkaügyi folyamatait. A szolgáltató irodák, valamint azok kirendeltségei ellátták az állami munkaközvetítéssel kapcsolatos feladatokat. Ebben az időszakban a munkaközvetítést csak állami szervek végezhették. Ugyancsak a munkaügyi igazgatási szervek feladata volt a munkanélküli ellátások és az egyes, foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása. A munkanélküliekkel foglalkozó állami szervezet a nyolcvanas évek közepétől fokozatosan épült ki, a volt megyei és városi tanácsok munkaügyi osztályai, illetve az azokból fokozatosan kivált Munkaerő Szolgálati Irodák (MSZI)37 bázisán. 35 A Gazdasági Minisztériumhoz kerültek a foglalkoztatás fejlesztési és bérpolitikai feladatok, valamint az érdekegyeztetés koordinálása. A munkaügyek nagyobb részét — munkaügyi szervezet, aktív és passzív eszközök, a stratégia kialakítása, jogalkotás és a Munkaerőpiaci Alap felügyelete — a Szociális és Családügyi Minisztérium, a szakképzést pedig az oktatási tárca kapta meg. 36 Az ügynökség jellegű munkaügyi szolgáltató irodák a rendszerváltozás előtti években a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek mellett működtek. Ezekben mintegy 200-300 munkatárs dolgozott, az éves forgalom néhány ezer közvetítés volt. 37 1986-ban jelentek meg a Munkaerő Szolgálati Irodák. 26
