Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Simon István: Egy kiegyezés vége. Reformok és illúziók
Forrásközlések Források 1. Feljegyzés az MSZMP és az MDF szakértőinek 1988. október 15-ei vitájáról Budapest, 1989. január 23. MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA Titkos! Készült 2 pld-ban Inf/1315/1989. FELJEGYZÉS Az MSZMP és az MDF szakértőinek A demokrácia intézményesítésének alternatívái hazánkban címmel a Politikai Főiskolán megrendezett vitájáról A Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Bizottsága 1988. október 15-i állásfoglalása alapján a Politikai Főiskola „A demokrácia intézményesítésének alternatívái hazánkban" címmel 1989. január 20-án vitára hívta meg a Magyar Demokrata Fórum képviselőit és az MSZMP álláspontját képviselő szakértőket. A találkozóra — az MDF kérésére — többszöri halasztás után került sor. Schmidt Péter, Balogh Sándor, Szerdahelyi István, Madarász Tibor, Fabriczky András, Forgács Imre, Andics Jenő, Dányi Pál, Huszár István. Az MDF-től az ideiglenes országos elnökség: Bíró Zoltán, Fekete Gyula, Csurka István, Csengey Dénes, Joó Rudolf, Für Lajos, Lezsák Sándor, Kiss Gy. Csaba és szakértőként: Szabad György, Kulin Ferenc, Sólyom László, Bogár László vettek részt. Házigazdaként Romány Pál rektor üdvözölte a vita résztvevőit, valamint a mintegy 500 fős — a főiskola tantermeiben az eseményeket képernyőről figyelő — hallgatóságot, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a témával kapcsolatos kérdéseket intézzenek az eszmecsere résztvevőihez. Bejelentette, hogy a tanácskozás nyilvános, amit bizonyít a sajtó jelenléte, a TV, Rádió közvetítési szándéka, valamint az az elképzelés, hogy kiadvány is készül az elhangzottakról. Bevezetőjében szólt arról, hogy a Főiskola célja a vitafórum megrendezésével az, hogy alkalmat teremtsen a különböző politikai nézetek megismerésére, az álláspontok tisztázására. Hangsúlyozta, hogy ez alkalommal sem két szervezet hivatalos tárgyalására kerül sor, ahol egyeztetett testületi állásfoglalások hangzanak el. A vitaindítót Huszár István, illetve Bíró Zoltán tartotta. Abban mindketten megegyeztek, hogy a magyar társadalom minden tekintetben tagolt és az érdekek pluralizmusa alapján fogalmazódik meg napjainkban az igény arra, hogy a politikai tagoltság rendszere a politikai élet színpadán megjelenik. Huszár István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a sokszínű tagoltság akkor válhat a társadalom számára erőforrássá, ha integráló funkciókat is el tud látni. Bíró Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus politikai intézményrendszer kiépítését korábban, legalább egy évtizeddel ezelőtt kellett volna elkezdeni, nem egy elmélyült válság idején. Szerinte azonban nem az integráció, a koalíció időszakát éljük, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. Jelenleg reális esélye a koalíciót megelőző tisztességes tárgyalásoknak van a jövendő partnerek között. Felvetette az MSZMP kétarcúságát, s ez később egyik központi vitakérdéssé vált. Nézete szerint az MSZMP-n belül vannak olyanok, akik komolyan veszik a demokratizálást, s vannak, akik csak igenük azt, de nem 232
