Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén lyamatok követése — a költségvetési reform elfogadott irányaival összhangban — határozott lépéseket igényel már 1990-ben. A cél: az állami »rezsi« nagyságának csökkentése; a versenyszféra által igénybe vett intézményi szolgáltatások (ideértve a hatósági minőségben nyújtott szolgáltatásokat is) állami támogatásának leépítése, mielőbbi teljes megszüntetése; az egészségügyi, szociális ellátási, oktatási, kulturális, sport és tudományos kutatási területen a szakmai feladatok, intézményi struktúrák konkrét felülvizsgálata és szelekciója alapján [a] forrásátcsoportosítás feltételeinek megteremtése; az elkülönített állami pénzalapok feladatkörének összehangolt racionalizálása"89 A művelődési tárcánál is tervezetek és javaslatok sokasága született az oktatás finanszírozásának megreformálására, vagyis égető gondjainak megoldására. A Minisztériumban azonban leszögezték, hogy a költségvetési reformok nem jelenthetnek visszalépést a közkiadásokban. „Az alapfunkciók — ami tulajdonképpen oktatási-nevelési tevékenységet jelent — ellátása döntően állami feladat kell, hogy legyen, ami részben a központi költségvetésből való közvetlen finanszírozást, részben a tanácsi önkormányzatok helyi bevételéből történő helyi finanszírozást jelent. Ezeket egészíthetik ki egyéb pénzügyi források." Többször visszaköszönő kifejezés a valamiféle „többcsatornás finanszírozási rendszer" bevezetése, vagyis az állami támogatás mellett a gazdálkodó szervezetek vagy éppen a lakosság anyagi erejének igénybe vétele és beépítése a fenntartási rendszerbe. Ez az adott körülmények között (még) nem volt megvalósítható, és maradt az egyébként folyton hangsúlyozott állami feladat a finanszírozásában („a vállalatok jövedelmezőségének alakulása még a jelenlegi oktatási, szociális és kulturális feladataik és kötelezettségeik finanszírozását sem teszik lehetővé").90 * Az egyre növekvő számú oktatáspolitikai koncepciók, vagyis pontosabban tervezetek megalkotásában kiemelt szerepet játszott az állami finanszírozás csökkentésének igénye is. A kormányzati és nemzetközi tárgyalások, valamint az új magyar művelődéspolitika előkészítése során az aktuális eszmeáramlatokat és koncepciókat vették alapul. A világban lezajlott fejlődés az információk gyors áramlása miatt az egész magyar társadalomra hatással volt, és „gyarapították népünk ismereteit, általános tájékozottságát a világról" (álláspontjuk szerint mindez hatott az ideológiai arculatra is). Tényként könyvelték el az Európa nyugati felén gyorsuló egyesülési folyamatok tartós meglétét, mert ez az „összekapcsolódás visszafordíthatatlannak tűnik". Feltételezték, hogy az Európai Közösség országai között az országhatárok 1992-re fizikailag is eltűnnek.9' A nyugati és keleti technikai és gazdasági helyzet jelentős különbségéből kissé abszurd következtetést is levontak: „Magyarország olyan ország, amelym MOL XIX-I-9-P-92. tétel-593-1989. * MOL XIX-I-9-P-92. tétel-822-1989. Vl MÓL XIX-I-9-d-1689-1989. 155
