Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények nek kultúrája erősebb, mint gazdasága". A vezetők fő gondja az legyen, hogy „a gazdasági állapotok ne rontsák a kultúra esélyeit".92 A felgyorsult politikai eseményekhez hasonlóan és a külföld felé irányuló egyre nagyobb nyitottság hatására a művelődési vezetés erősítette kapcsolatait a nyugati országok megfelelő szerveivel. Ekkoriban megszaporodott a Magyarországra érkező külföldi delegációk és diplomáciai képviselők száma, de magyar küldöttek is gyakran utaztak ki, hogy pl. megvizsgálják a külföldi oktatási mintákat. Emellett tárgyalások folytak többek között a Világbankkal, Soros Györggyel és a nyugati, akkor segítőkésznek mutatkozó államokkal. A különféle korábbi pénzalapokat megtartották vagy összevonták, és megnőtt a kulturális jellegű alapítványok száma is, melyek működési feltételeit gyakran a tárca biztosította, az MSZMP-től pedig igyekeztek minél több oktatásra használható épületet átvenni.93 A tevékenységi kör reformja is felgyorsult. A tárca egyre kevésbé kívánt „lapgazda lenni,,, átalakították a laptámogatás rendszerét, és a központi finanszírozás helyett egy „egyensúlyi helyzetet" igyekeztek elérni. Átmeneti megoldásként a kulturális lapok (150 millió forintos) veszteségét az 1990. évre harmadára kívánták csökkenteni — a papírminőség változtatásával, a terjedelem, illetve a létszám esetleges csökkentésével, valamint a példányszám redukálásával („50-60%-os remittendával sehol a világon nem jelenhet meg lap" — írta a miniszter a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezetőjének).94 A korra oly jellemző könyvkiadási támogatások egy ideig még stagnáltak, sőt nőttek (1989-ben 540 millió forintot adtak a tankönyvek és egyéb könyvek kiadási dotációjára). Egyre nőtt a kis, hivatásos magánkiadók száma, ami a kommerciali- zálódást és a divattémák megjelenésének elterjedését is maga után vonta. Ezen kívül számos egyedi akciót kezdeményezett a Minisztérium az utolsó egy-másfél évben, amelyek vagy tartósak lettek, vagy hamar a hamvukba holtak. Ilyen volt pl. egy Kultúrbank Rt. létrehozásának a megindítása is, mely a 40 millió dolláros alaptőkéjével egy „teljes szolgáltatási kört nyújtó kereskedelmi bank" lett volna. Ezt a bankot „nyereségesen kívánják működtetni", és a "Művelődési Minisztérium a társaság nyereségének rá eső részét kulturális alapítványok működtetésére, illetve az oktatás és kultúra támogatására fogja fordítani".95 Az 1989-es „bérpolitikai intézkedések" sem csökkentették az „anyagi szféra,, és a közoktatási szférában dolgozók jövedelmei közötti különbséget. A „szocialista szektor anyagi jellegű ágaiban" dolgozó szellemi foglalkozásúak ebben az évben átlag bruttó 16 000 Ft körül kerestek. A pedagógus átlagbérek alakulása ezzel szemben 1988 decemberében 7831 Ft, míg az 1989. évi átlag (az emelések 92 MÓL XIX-I-9-d-2288-1989. 93 MÓL XIX-I-9-d, 1989. év, valamint XIX-I-9-e, 1989. és 1990. év. 94 MÓL XIX-I-9-d-2952-1989. 95 MOL X IX-I-9-d-3790-1989. 156
