Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén

Közlemények

zépfokú intézményekben a népesebb korosztályok fogadása miatt „különösen riasztók a viszonyok, [...] ha pedig ezt a folyamatot nem tudjuk belátható időn belül megfordítani, akkor hovatovább helyrehozhatatlan lemaradás halmozódik fel iskolarendszerünkben. Nehéz kimondani, mégis megteszem: én máris ide sorolom a pedagógusok bérszínvonalában kialakult évtizedes lemaradást."84

A kormányzat valóban igyekezett a pénzügyi feszültségeket enyhíteni. 1989-ben az éves beruházási keretek a tárca egészére nézve bruttó 68%-kal nőttek. Ez a növekedés azonban az 1988-as alacsony bázisszinthez viszonyítva volt magas, ráadásul a jelentős áremelések, főleg az építőipari drágulás miatt reálértéken csak 40%-ot jelentett. A forintban 1500 milliós keret kb. 67-68%-át a felső- oktatás fejlesztésére kellett költeni. 20%-ot a közoktatási beruházásokra (abban is leginkább a hátrányos helyzetű iskolákra, a nemzetiségi és gyógypedagógiai intézményekre, kisegítő iskolákra), míg 12%-nyi forrást biztosítottak a kulturális intézményhálózat feltételeinek javítására.85

Pedagógus bérfejlesztés is történt (6%-os automatizmus), bár ez egyáltalán nem teljesítette az elvárásokat. Az 1989-es évben az egész pedagógus társadalom megmozdult, és a szakszervezetekkel közösen több memorandummal, petícióval fordultak a kormányzathoz és a közvéleményhez, kifogásolva, hogy a magyar oktatásügy részesedése az éves költségvetésből a legalacsonyabb Európában. A „megfelelő" értelmiségpolitikát szem előtt tartó Glatz Ferenc miniszternek nyárra sikerült elérnie, hogy 1989 szeptemberétől a pedagógusok további 15%-os béremelésben részesüljenek.86

A bérfejlesztés azokat a kiemelt területeket (közművelődés, közgyűjtemények, közoktatás, felsőoktatás) érintette, ahol „a számottevő elmaradás mutatkozott". E lépés sem érte el a kívánt eredményt, főleg a már előző évben jelentkező, egyre növekvő infláció miatt. 1988-ban vált a fogyasztói áremelkedés kétszám- jegyűvé (16% körül), és 1989-ben is hasonlóan alakult. 1989 júniusában le is szögezték, hogy „sajnos a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet megvalósítani az indokolt és szükséges béremeléseket, mivel ezeknek nincs meg az anyagi fedezete".87

Többek között az intézkedések ezért sem tudták kezelni „az országban végbemenő társadalmi-gazdasági átrendeződéseket". Az anyagi szféra (és a már kialakulóban lévő ún. versenyszféra) szellemi dolgozói és a közszférában tanító különböző típusú pedagógusok fizetése közötti különbség továbbra is jelentős maradt.88

Ebben a rövid időszakban kormányzati szinten egy átfogó költségvetési reformon dolgoztak. A Pénzügyminisztérium megfogalmazása szerint „az állami költségvetés 1990-92. évi várható pozíciója és a társadalomban végbemenő fo84 MOL XIX-I-9-ZZ-36. tétel-660/SA-1989.

85 MÓL XIX-I-9-e-1989. január 23.

86 MÓL XIX-I-9-d-3879-1989.

87 MÓL XIX-I-9-gg-3-l-5. tétel-1989. 1989 közepén a Minisztérium éves költségvetését 10%-kal csökkenteni kellett. (XIX-I-9-p-92. tétel-sz. n.-1989.)

88 MÓL XIX-I-9-d-2634-1989.

154