Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények feltételeként valósítható meg. A fejlett társadalmak példája bizonyítja, hogy a gazdaság megújításának, a demokratikus folyamatok kibontakozásának, a társadalom működőképességének legfőbb garanciája a jól képzett, művelt állampolgárok sokasága. [...] Az emberi tudásban, képességekben és törekvésekben rejlő lehetőségeket kibontva valósulhat meg a hatékonyság, teljesítőképesség, amely- lyel felzárkózhatunk a fejlett világhoz." Az új embereszmény képe is körvonalazódott a megfogalmazott gondolatokban. „Valljuk, hogy a sokoldalúan képzett, folyamatokban és összefüggésekben gondolkodni tudó ember képes tehetsége szabad kibontakoztatására és önmaga megvalósítására, a minőségi élet megélésére. Valljuk, hogy közösségi, szocialista társadalmat formálunk, amelyben az állampolgárok önkéntes, szabad társulás alapján embertársaikkal együtt, alulról építkezve teremtik meg és élik a demokráciát. [...] A jogállamiság keretében az alkotáshoz, az egyén önmegvalósításához, saját közösségeinek formálásához, a kulturális javakhoz való hozzájutás esélyeinek lehetőségeit alkotmányos szabályozás útján képzeljük el."66 Meghatározták az új kulturális elveket is: „a kulturális életben a legkülönbözőbb világnézetek, értékek nézetek nyitottsága, szabadság, kölcsönös toleranciája, tiszteletben tartása kívánatos. Az alkotmányos jogrend keretében való egyértelmű szabályozás szükséges az egyes nézetek, eszmék vagy magatartási vagy cselekvési módok korlátozásának kérdésében. [...] A progresszív tartalmú kísérletek, az értékteremtés és a tevékenység szempontjából hiánypótló kezdeményezések élvezzenek megkülönböztetett támogatást. A kultúra értékei az értékek szabad versenyében születnek meg. A szektorsemlegesség jegyében ezt a folyamatot semmilyen eszközzel nem korlátozzuk." A művelődés gazdasági alapjainak lényegét is összefoglalták. „A közpénzből tartjuk indokoltnak az alapműveltség megszerzésének, a társadalmi munka- megosztásba való beilleszkedés lehetőségeinek művelődési feltételeit, az értékek megőrzését, a települések művelődési alapellátását, az oktatás és kultúra alap- intézményeinek fenntartását, működési költségeit, a szellemi értékek létrehozásának és közvetítésének biztosítását, hosszabb távon az erre fordított összegek értékálló szinten tartását, lehetőség szerint növelését. A többcsatornás finanszírozás gyakorlata nem kérdőjelezi meg az állam meghatározó szerepét a kultúra támogatásában. Ennek az állam úgy tud eleget tenni, hogy központi költségvetésből garantálja a nemzet közintézményeinek fenntartási és működési költségeit olyan szinten, hogy azok méltó módon reprezentálják kultúránkat. A helyi társadalmak és közösségek tevékenységüket és intézményeiket maguk finanszírozzák. A kiemelt társadalmi célok megvalósítása érdekében a kormányzati központi pénzalapokból ehhez — a nyilvánosság jegyében — pályázatok rendszerével kiegészítést biztosít. Legfontosabb ilyen feladatnak tartjuk a hátrányos helyzetű rétegek, települések művelődési esélykülönbségeinek mérséklését. [...] Kívánatos, hogy ahol lehetséges, az állami vagy egyéb mecenatúra is illeszkedjék 66 MÓL XIX-I-9-j-33. tétel-sz. n.-1989. 146
