Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények és a befogadás színtereit, alkalmait a közönség számára biztosítja." Az államnak deklarálnia kell az alkotó és a művészeti műhelyek függetlenségét, önállóságát, az alkotó munka és a létrejött műalkotás szabadságát.5’ Új tervek a kultúra irányításának korszerűsítésére Az 1989-es év elejétől elkezdték egy új kultúrpolitikai koncepció kialakítását: „a művelődéspolitika elveinek és módszereinek szükséges megújulása-megújítása érdekében első közelítésben újra kell fogalmazni a művészetpolitika főbb törekvéseit, távlatos és rövidebb távú céljait, körvonalazni kell a mai és a várható jövőbeli társadalmi-gazdasági, valamint a politikai feltételeknek megfelelő eszköz- rendszerét".51 52 Ez a munka már szinte teljesen a Minisztérium illetékes szervezeti egységeire, vagyis a szakmai főosztályokra, az önálló igazgatóságokra hárult, amelyeknek vezetői kötelezettségeiknek eleget téve elvi javaslatokat dolgoztak, dolgoztattak ki, és fektettek írásba.53 Az egyik ilyen tervezetbe beleszőtt gondolatok jól jellemzik az akkori bizonytalan helyzetet: a készítő kérte azoknak a politikai határozatoknak és állásfoglalásoknak a felsorolását, amelyeket az MSZMP még változatlanul hatályban lévőnek tekint. Azt is kijelentette, hogy „jelezni kell azt a tényt is, hogy a Művelődési Minisztérium először tesz kísérletet saját koncipiáló tevékenységre. Mindezek tisztázására és rögzítésére már csak azért is szükség van, mert máig élnek a régi beidegződések, az előítéletek, a különféle besorolások, sértettségek. [...] Be kell látnunk, s tudomásul kell vennünk, hogy a régi típusú igazgatási, irányítási módszerek a jövőben zömmel nem érvényesíthetők. Ki kell dolgoznunk az állami irányítás új módszereit."54 Az új módszerek kialakítására születtek meg 1989. február-márciusban az említett tervezetek, javaslatok. Elöljáróban kiemelendő, hogy ezen írásművek szóhasználata jól jellemzi e rövid átmeneti korszak légkörét. A demokratikusnak nevezett, de részletesen ki nem fejtett jellegű politikai intézményrendszer megteremtését és működését már alapnak tekintették. Emellett mind erőteljesebben hangsúlyozták az önszerveződés fontosságát, a kisebb-nagyobb közösségek kiépítésének és működtetésének szükségességét. Alkalmazták a korszak kedvelt fogalmát, a pluralizmust, hangsúlyozták az egyéniség szerepét, és célként tűzték ki az ún. művelődési esélyegyenlőség megteremtését is. A történeti hagyományok ápolása és megőrzése jellegzetes, gyakran emlegetett eleme e korabeli elképzeléseknek. Általános álláspontjuk szerint az állam a művelődéspolitikának 51 MÓL XIX-I-9-j-33. tétel-203/KA-1989. 52 MÓL XIX-I-9-j-33. tétel-24/ K A-1989. 53 MOL XIX—1—9—j—33. tétel-203/KA-1989. Knopp András államtitkár itt gyűjtötte össze a témában érkezett javaslatokat. 51 Uo. Az Irodalmi Osztály (Baczoni Gábor) feljegyzése. 138
