Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények összefüggő rendelkezések kiiktatását jelentette, valamint az új gazdasági viszonyokra alapuló szabályok beemelését. így többek között lehetővé tették a természetes személyek, egyházak, alapítványok és más jogi személyek részvételét a nevelési-oktatási feladatok teljesítésében — vállalkozásként. Az oktatás változatlanul az állam feladata maradt, de az állampolgárok számára megadta a választás lehetőségét, és az iskolai intézményeknek pedig a jelentősebb önállóságot.40 Még a választások előtt, 1990. márciusban számos korábbi jogszabály hatályát eltörölték. A teljesség igénye nélkül: a nem állami iskolák tulajdonának és személyzetének államosítása végrehajtásáról intézkedő 1948-as miniszteri rendeletet, a KISZ-nek a középfokú oktatási intézmények működésével kapcsolatos jogairól szólót, a különböző szakigazgatási hatáskörök rendezését szabályozó rendeleteket, vagy éppen a marxizmus-leninizmus oktatásával kapcsolatos jogszabályokét.41 Ezeket követte és tette teljessé a március 1-jén, vagyis nem sokkal a választások előtt elfogadott 1990. évi XXIII. törvény „az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról". E törvény megváltoztatta az 1985-ös jogszabály rele- vánsabb részeit, beleértve a bevezetőben foglalt alapelveket is. E mellett a „társadalmi változások meghaladottá tették [...] a szocializmus társadalmi rendjére vonatkozó szabályát". A nevelési-oktatási intézmények köre kibővült az egyházak hittudományi intézeteivel, illetve lehetővé vált nem állami nevelési-oktatási intézménynek, hogy tevékenységüket „vállalkozási tevékenységként" folytassák. Ezek szerződés (megbízás) alapján állami feladatokat is elláthattak. Rendezték ezek működési feltételeit is, valamint az alapfokú oktatástól kezdve a felsőfokú oktatásig a tanulmányok elvégzésének alapfeltételeit. Mindezeken túlmenően rendezték pl. az ingyenesség kérdését, vagy az egyetemi tanári kinevezéseket, a felsőoktatási intézmények létesítését, és azok működésének részleteit.42 A műveló'dés alapelveinek átalakulása A társadalom és a politika hatása a minisztériumi munkára A politikai erőtér lassú változásait a kulturális élet igyekezett nyomon követni, és óvatos próbálkozásokat tett tevékenységi köre szélesítésére. A szocialista rendszer utolsó másfél évében a társadalmi közszereplők erősödő kritikus megnyilvánulásai már egyre kevésbé irányultak a párt felé, és egyre inkább a minisztériumot célozták meg. 40 MOL XIX-I-9-1--6. tétel-sz. n. 1990. 41 Művelődési Közlöny, 1990. 4. sz. (1990. március 9.) A művelődési miniszter 1/1990. (I. 16.) MM rendeleté egyes rendeletek és utasítások hatályon kívül helyezéséről. 42 Művelődési Közlöny, 1990. 8. sz. (1990. április 30.) Az 1990. évi XXIII. törvény az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról. (E törvény módosítása ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már korábban tiltakozott, és annak kidolgozását az országgyűlési választások utánra kívánta hagyni. MÓL XIX-I-9-r-6. tétel-sz. n.-1990.) 134
