Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények feltételek hiánya azonban olyan feszültségeket élez ki a felsőoktatási intézményekben, hogy az oktatás jelenlegi rendjét és színvonalát is veszélyeztetik." 20 Az ideológiai nevelés felbomlása A rendszer egyik elvi tartóoszlopát jelentő ideológia, a marxizmus-leninizmus hegemón jellegű oktatásában nagyon korán megindult a fellazulás. Ahogy akkoriban mondták: már 1987-ben megpróbáltak „kiigazítást,, tenni a marxizmus oktatásának monopolhelyzetében, azonban ekkor csak annyit sikerült elérni, hogy a tananyagba a munkásmozgalom XX. századi története helyett Magyarország 1918-1975 közötti története került.21 1987-1988-ban elkezdték a marxizmus-leninizmus egyetemi oktatásának ún. társadalomtudományi tárgyakká (főleg szociológiai anyaggá) történő átalakítását. „A legtöbb egyetemen és néhány főiskolán megteremtettük a szociológia-oktatás feltételeit, amely elsősorban a mai társadalmi folyamatok marxista elemzése szempontjából jelentett előrelépést." A korszerűbbé és elfogadhatób- bá tétel kísérletei ellenére több helyen a felsőoktatási intézmények oktatóinak és hallgatóinak többsége is szembefordult a „szükségtelennek ítélt" ideológiai képzéssel. A tantervek átalakítása ellenére „a hallgatók marxista meggyőződésének kialakításában nem sikerült jelentős haladást elérni, sőt egyes intézményekben kimondottan romlott a marxizmus-oktatás helyzete, a hallgatók számottevő része ellenérzéssel fogadja, mint a »hivatalos« ideológia propagandáját".22 Ez az ellenállás, valamint a politikai változások meggyorsították a korszerűsítési program végrehajtását, és 1989 közepén az átalakítási folyamat újabb lendületet kapott. „A társadalomtudományi (»marxista«) tárgyak folyamatos korszerűsítése és átalakítása a társadalom és a tudományos közélet fejlődésével párhuzamosan az utóbbi időben jelentősen felgyorsult." A Minisztérium illetékes szervezeti egysége új oktatási struktúrát és „gyökeres tartalmi átalakítást" dolgozott ki. A korábbi „merev kötöttségek" helyett a választhatóságot, és az oktatói és hallgatói kezdeményezésre támaszkodó rendszert alakítottak ki, nem a tárgyak körét írták elő, hanem — nemzetközi példákra hivatkozva — minimális össz-óraszámot adtak meg. Az adott intézmény jellegéhez igyekeztek igazítani a tantárgyak körét és témáját. Bevezetett új tantárgyak lettek például: közgazda- sági alapismeretek, politikaelmélet, a filozófia különböző szakágai, szakszociológiák, vagy éppen a környezetgazdálkodás. „Az új oktatási rendszer szervezeti és tartalmi kialakítása természetesen felvetett bizonyos politikai, szakmai és egzisztenciális kérdéseket, problémákat. Rendszeresen érik oktatóinkat és tan20 MOL XIX—I—9-j—33. tétel-sz. n.-1989. 21 A marxizmus oktatásának átalakításakor hivatkoztak a Szovjetunióban zajló folyamatokra, amelyek „nem egy korábbi tétel radikális felülvizsgálatát" jelentik. (XIX-I-9-e-1988. április 18.) 22 MÓL XIX-I-9-e-1988. április 18. 126
