Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Források hogy olvassák fel a tanúk neveit is avégett, hogy lássák, kik volnának azon tisztességes tanúk, akik egy Csány László ellen fellépni merészelnek? Midőn azonban a saját neve is a tanúké között volt, lehajtotta fejét és elhallgatott. Babos királyi ügyész ugyanis azért, hogy a királyi fiskus által megnevezett tanúk ne legyenek üldöztetésnek kitéve, másokéit is hozzáfűzte, akikről tudta, hogy Csány Lászlóval szoros barátságban vannak, mint Puteány Józsefét, Forintos Györgyét és Horváth Vilmosét. Erre felkelt Deák Ferenc és egy hosszú beszédben elmondta mindazon érveket, amelyeket a legutóbbi országgyűlésen a szólásszabadsággal kapcsolatban felhoztak, és megpróbálta bebizonyítani, hogy a királyi fiskusnak nincs joga a megyegyűléseken elő- fordultakat megtorolni, hanem az 1723. évi 57. törvénycikk ezen jogot a megyére ruházta volna. Miután Zala megye közgyűléseiben semmilyen afféle beszéd nem fordult elő, amit a megye megróni szükségesnek tarthatna, Őfelségét meg kellene kérni, hogy Őfelsége Csány Lászlót az ellene indított vizsgálat és annak következményei alól felmentse, és egyben meg kellene adni a feljelentők neveit, hogy egyben feljelentést tegyenek, hogy a legfelsőbb elhatározás megérkeztéig Hertelendy Imre megkezdhesse a nyomozati kihallgatásokat. Ez utóbbi ellen azonban felkelt Hertelendy Károly és János88 azzal, hogy a szolgabírót fenyegető büntetés tekintetéből nem lenne tanácsos a nyomozati kihallgatásokat elhalasztani. Egyesek azt is akarták, hogy a vizsgálat eredményét azonnal terjesszék a köz elébe, azonban ez azon okból elvettetett, miután e nélkül is minden hivatalos aktát letesznek a levéltárba. Erre tehát azon határozatot hozták, miszerint azon körülménynél fogva, miként általánosan közismert, hogy a királyi fiskus részéről Csány László ellen egy, általa egy nyilvános gyűlésben tartott beszéd miatt vizsgálat indult, és ezáltal a szólásszabadság korlátoztatott, azon jog azonban, hogy a gyűlésekben előforduló sértéseket megtorolja, a gyűlésre magára tartozik, amit a gyűlés bizonyára használna is, ha sértő kifejezések fordulnának elő, Őfelségét meg kellene kérni, hogy Csány Lászlót mentse fel a vizsgálat alól, és a feljelentőket vádolja be. Másnap Skublics József a jegyzőkönyv felolvasásánál két előterjesztést tett: 1.) hogy a határozat és a felterjesztés kimondottan csak Csány Lászlóra korlátozódjon; 2.) hogy számára egy olyan megyei bizonyítványt állítsanak ki, miképpen ő semmilyen sértő kifejezést nem használt. Ezeket az előterjesztéseket azonban nem fogadták el, mivel Kerkapoly alispán és Horváth János azokat fölöslegesnek nyilvánították. Egyébiránt azon határozatot hozták, hogy az említett határozatot és a feliratot minden megyével közlik. Ezen tárgy mellett a megyei pecséttel kapcsolatos in- tézvényt tárgyalták.89 Noha Deák Ferenc a kiváltság kieszközlése ellen volt, mivel a pecséten nem történt érdemi változtatás, a többség azonban egy ilyen értelmű közbenjárás mellett volt. MOL A 105 Inf. prot. 1838. február 2. (8. ülés) 12-15. Eredeti német nyelvű tisztázat. Hermann Róbert fordítása. 88 Hertelendy János nevű, tekintélyesebb nemes nem élt Zala megyében. Valószínűbb, hogy Zalabéri Horváth Jánosról lehet szó. 89 A Helytartótanács 1837. október 30-ai leiratában rosszallta Zala vármegye 1837. május 29-ei közgyűlésének 913. sz. végzését, melynek értelmében felsőbb engedély nélkül vették használatba a vármegye új, magyar köriratú pecsétjét. ZML Kgy. jkv. 1838:48. 264
