Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
13. Joseph Sedlnitzky gróf, rendó'rminiszter véleménye Zala vármegye 1838. január 15-ei közgyűlésének határozatairól Bécs, 1838. február 6. Sedlnitzky gróf,90 Polizei-Hofstelle elnök őexcellenciája Magyarország hangulatát illető jelentéseinek közlése. A Zala megye rendjei által 1838. január 15-én hozott határozatot91 illetően a jó érzelműek véleménye az, hogy az nemcsak alaptalan, hanem megérdemli a legfelsőbb rosszallást is, mivel a törvény, amely de violatione sediem et congregationem92 szólnak, és amelyre a megye mentségét építi, csupán magánszemélyeknek a bírósági vagy megyegyűlések alkalmával előforduló megsértéséről és jelenlévő személyek közötti becsületsértésről szól. Az 1723. évi 57. törvénycikk különbséget tesz a büntetés tekintetében azon személyek között, akiknek a becsülete nyilvánosan megtámadtatik, mivel abban azok ellen, akik egy fő-, alispán vagy egy szolgabíró becsületét megtámadják, magasabb büntetés van megállapítva, mint azok ellen, akik egy magánszemély becsületét sértik meg; ezek számára 25 forintnyi, azok számára pedig 100 forint büntetést határoz meg. Mivel tehát ezen törvény a megsértendő személyeket, valamint a becsületsértésre kiszabandó büntetést világosan meghatározza, és arról, hogy Őfelsége és legfelsőbb kormánya elleni lealacsonyító vagy izgató beszédek ugyanezen büntetés alá esnének, e törvényben nincs szó, ahogy nem is lehet, mivel ha a fő- vagy alispán elleni sértésre 100 forint büntetés van megszabva, azok ellen, akik egyenesen királyi minisztert vagy a kormányt nyilvánosan sértő vagy gyalázkodó beszédekkel rágalmazni merészkednek, jóval magasabb büntetést kellene meghatározni, hacsak Zala megye nem ragaszkodik azon téveszméhez, hogy míg magánszemélyek megsértése 25 forint büntetéssel tiltva van, megengedhető lenne a kormány vagy egyenesen Őfelsége ellen kény szerint sértéseket hangoztatni. Mivel tehát Zala megye az 1723. évi 57. törvénycikkben keresi a szólásszabadságot, és a kormány elleni sértő nyilatkozatok megbosszulását magának tulajdonítja, meggondolatlan módon arra látszik törekedni, hogy annál féktelenebbül tehessen sértő és izgató beszédeket a kormány és Őfelsége ellen, amire azonban a megye által hivatkozott törvény nem ad alapot, ellenkezőleg, e törekvés a legrosszabb következményekkel járhat. Ez a határozat azonban megérdemli a legfelsőbb rosszallást azért is, mivel a megye nyilvánosan felolvastatta a vádpontokat és ebből megérthette, hogy olyan kifejezések vonattak a nyomozás alá, amelyek egyenesen Őfelsége legfelsőbb személyét illetik, a megye csupán a törvény világos megsértésével tulajdoníthatta magának ezen kijelentések megítélését, és a megye ezen ténye, amellyel az a nyilvános köztudomás ellenére azon határozatot merészelte hozni, hogy az 1838.93 szeptember 26-i közgyűlésben Őfelsége vagy a kormány ellen semmilyen sértő kifejezés nem fordult elő, annál is méltóbb a büntetésre, mivel ezen határozat csupán azon szándékkal hozatott, hogy a királyi fiskus által megnevezett tanúkat előre is elrettentsék az igazság megvallásától, s ezáltal a királyi fiskus elé az igazság kiderítésében akadályt állítsanak, valamint hogy a tanúk nagyobbMolnár András: A Csány László ellen folytatott vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838) 90 Joseph Sedlnitzky gróf, (1788-1855), osztrák rendőrminiszter, a császári titkosrendőrség vezetője. 91 L. Zala vármegye 1838. január 15-ei közgyűlésének 1. sz. határozatát, a 7. sz. iratot! 92 Helyesen: „de violatione sedis et congregationis", azaz az elnöki szék és a közgyűlés megsértéséről. 93 Elírás, helyesen: 1837. 265
