Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények Borsod megye 1836. november 7-i közgyűlése szintén felírt az uralkodóhoz.95 Az 1836. november 8-i nógrádi96 közgyűlésen elsőnek Kubinyi Ferenc97 ellenzéki politikus szólalt fel a tisztválasztási normatívum ellen, mert szerinte az törvénybe ütközik és a municipalis rendszert is csorbítja: a főispánok a szabad választás alkotmányos jogát felekezeti vagy egyéb pártos szempontok, megfontolások alapján gyakran érdemtelen személyek, „pártfőnökök" önkényének szolgáltatják ki. Kubinyi szerint ez a lakosság morális érzékenységét illetve állását is károsítja, mert „egyes polgárok közé [...] az erkölcstelen bosszúállás szikráját veti, mintegy utat mutatván arra, hogy akin bosszúnkat tölteni akarjuk, részére színlelt factiót csináljunk, s ekképp eszközöljük, hogy csak candidatióba se jöhessen".(!)98 A választók és a főispánok közül az utóbbiak felelősségét domborítja ki: hivatkozik az 1823. évi megyei ellenállást követő időszakra, amikor a kandidációkból sok érdemes hazafit pusztán „kompromittáltsága" miatt is kihagytak. Kubinyi — mintegy az 1843-1844. évi országgyűlés vitáját előrevetítve — a pártoskodás definícióját is problematikusnak, s ebből kifolyólag tisztázan- dónak tartja: ha ez több személy megállapodását jelenti egy személyben, akkor már a conferentia is factiónak tekinthető, de pl. a „vendégszeretet" sem kéne az országból homályos definíciók miatt kiirtani. A főispáni visszaélések „korrekciójára" szerinte pedig néha egyenesen szükséges a pártoskodás. A főispáni önkény ellen tehát a megyéknek kellene garanciákról gondoskodniuk, s az országgyűlési rendezésig küldöttségi rendszabás kidolgozását javasolja.99 Huszár Károly100 szerint a hevesi, gömöri és barsi példák is azt mutatják, hogy a főispánok nem veszik figyelembe a közvéleményt. Kubinyi felirati javaslatát Fráter Pál101 főszolgabíró, Horváth Károly102 táblabíró és Sréter János103 főjegyző is pártolták. Szígyártó Mihály táblabíró és Jankovich Antal első alispán viszont a rendelet elfogadása mellett szóltak. Szígyártó szerint annak előírásai igazságosak, célja pedig üdvös, tekintve, hogy sokfelé a tisztválasztások miatt már a vásárokat is el kell halasztani. Prónay Ferenc táblabíró ennek nyomatékaként a rendek általános megelégedettségét nyilvánította ki Keglevich Gábor főispánnal szemben. A közgyűlési végzés végül kimondta, hogy a rendek tisztelettel fogadják az ural95 MOL A 39 1836:17 292. 2. föl. Borsod állásfoglalását a Törvényhatósági Tudósítások nem tartalmazzák. 96 Az 1830-as évekre Nógrádról általában: HORVÁTH I., 1980; HORVÁTH I., 1981. 97 Nógrád vármegye szolgabírája, Prónay Jánost követően 1835 júliusától a megye országgyűlési követe, a Törvényhatósági Tudósítások nógrádi levelezője, 1848-ban losonci képviselő. Praznovszky, 1980; Praznovszky, 1989. 98 KLÖM VI. köt. 905. 99 Kubinyi Ugocsa megye példájára hivatkozik, ahol a szegény nemességet tisztválasztáskor a gazdagabbak tartják együtt, költségeiket ők fedezik, ami ott rendet is eredményezett. KLÖM VI. köt. 907. 100 Nógrád megyei táblabíró, 1843-1844-ben a megye országgyűlési követe. 101 Nógrád megye főszolgabírája, az 1839-1840. évi országgyűlésen követe, 1844-1847 között első alispánja, 1849 nyarán Görgey egyik hadsegéde. 102 Nógrád megyei táblabíró, később megyei főügyész. 103 Nógrád megye főjegyzője, 1839-től másodalispánja, 1842-ben meghalt. HORVÁTH I., 1977. 92
