Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

kodó szerintük a törvények alapján parancsolja a megyei rendet.85 Madarász László kérdésére az apát se, Madarász József kérdésére Cziráky se tudott olyan törvényt citálni, amelyre kijelentéseiket alapozták, noha Cziráky elismert közjogász volt a korban.86 Madarász József információi szerint a kormánypárt részéről több kísérlet is történt az elhallgattatásukra: átnézték pl. a nemesi összeírásokat, hogy kihirdetett nemesek-e, azaz jogosan szólalnak-e fel. A Madarászok elleni támadásokat nehezítette az is, hogy korábban ők is — legalábbis szóban87 — a kormánypárt másodalispáni jelöltjét, Szluha Imrét88 támogatták az esedékes tisztújításon.89 Szűcs Lajos alispán90 a normatívum elfogadása mellett szólt volna, de a rendek már nem akarták meghallgatni, Szluha Imre ellenérveit pedig egyhangúan ignorálták. A gyűlés 10 órakor kezdődött, és délután fél 4 utánig húzódott.91 A főispánt környezete arra biztatta, hogy a királyi parancs mellett állapítsa meg a többséget, de a nyilvánvaló kisebbségi helyzetet érezve a gyűlés elfajulásának kezdetekor ezt nem merte vállalni, és a félretétel helyett a felírás mint kisebbik rossz mellett foglalt állást, amit néhány, a félretétel mellett kardoskodó felszólalás után végzésnek is nyilvánított.92 Madarász József kommentárja szerint a kormánypárt megtörésével ezen a napon született meg Fejér megyében „az alkotmányos szabadság és a haladás" pártja.93 Madarász József később egyébként bevallotta, hogy maga sem bízott a rendelet félretételének kivívásában.94

85 KLÖM VI. köt. 877.

86 Uo. 878-879. Vö.: Madarász, 1883. 40. Madarász László retorikájában egyébként szimbolikusan helyet kaptak a Gracchusok, Horatius, a németalföldi szabadságharc, a Felvilágosodás és a francia forradalom is. Madarász László második beszédét közli: MADARÁSZ, 1883. 43-44.

87 Ténylegesen ekkor már Sárközy Zsigmond és Örményi József alispánságát támogatták. Madarász, 1883. 42. Vö.: uo. 33., 40.

88 pejér vármegye főszolgabírája, az 1832-1836. évi országgyűlésen a megye konzervatív követe.

89 Madarász, 1883.40.

90 A megye konzervatív második követe az 1832-1836. évi országgyűlésen, az első alispánság elnyerése előtt főszolgabíró.

91 MADARÁSZ, 1883. 41.

92 A közgyűlésről szóló tárgyilagos — a félretétel melletti döntésről és az országgyűlési rendezést kimondó határozatról beszámoló — főispáni jelentés: MOL A 39 1836:16 154. 2. föl. Fejér megye felirata (pontosabban annak latin nyelvű kivonata): uo. 1836:15703. 2-3. föl. A felirat jelzetét közli Barta István. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb. Vö.: KLÖM VI. köt. 880-881.

93 A közgyűlési határozatot a Fekete Sas vendéglőben ünnepelték meg, ahova számos fiatal és tisztelgő küldöttség érkezett hozzájuk, támogatásukról biztosítani elveiket. MADARÁSZ, 1883. 42.

94 Uo. 47. A Törvényhatósági Tudósítások hasonlóan kommentálta a fejéri közgyűlést: „Fejér vármegyében October 25-én és következett napokbani közgyűlésen olly lélek emelkedett fel, aminőt az országbíró főispánnak még az előtt nem nagy alkalma volt megszokni. Hasonló volt a tisztválasztás is november 3-án." Illetve:,, Hallatlan nap vala (így ír levelezőm) Fejér vármegyében az október 25-i közgyűlés az országbíró főispán elnöksége alatt, mert a nemzeti jogok védelme néhány egyszerű, de elhatározott férfiak igyekezetével erősen hangzott a gyűlési teremben." KLÖM VI. köt. 828., 874.

91