Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények A békési közgyűlésen Csepcsányi Tamás62 és Boczkó Dániel63 táblabírák azt kifogásolták, hogy a rendelet a kicsapongásokat a főispánok bírálata alá rendeli, de arról, hogy a főispánok pártoskodásait miként korlátozzák, nem gondoskodik, sőt, rájuk bízza annak megítélését, hogy kik a pártoskodók. A két politikus szerint a pártoskodások elsődleges okozói a candidatio intézményével éppen a főispánok, akik sokszor ismeretlen megyei birtokost jelölnek a politikailag fontos tisztségekre, így kényszerítve ki a — közéletben egyedül aktív — saját emberük megválasztatását. Boczkóék a rendelet félretételét (seponálását) és egy küldöttség kinevezését indítványozták, amelynek feladata a főispáni hivatalt és a választási kicsapongásokat rendszabályozó statútumok megfogalmazása volt.64 Gróf Esterházy Mihály,65 báró Wenckheim Béla,66 Omaszta Zsigmond,67 Novák Antal68 főjegyző és mások pártolták az előterjesztést, ellene szólalt fel Vidovich György69 királyi tanácsnok és Aczél Antal főispáni helyettes, aki a kijelölés törvényes jogát magának fenntartva kilátásba helyezte: nem ismeri el magára kötelezőnek a statútumokat. A bizottság tagjainak kinevezése körül is élénk vita alakult ki a jelölés miatt (ti. hogy az adminisztrátor vagy a közgyűlés jelöljön). A deputáció végül három prominens ellenzéki politikust is tagjai között számlált, Csepcsányi Tamás, Novák Antal és Szombathelyi Antal70 személyében.71 62 Ügyvéd, az 1832-1836. évi országgyűlésen 1833. februártól Békés vármegye követe. VÖLGYESI, 2002/b. 224. Vö.: VÖLGYESI, 2000. 257. 63 Megyei földbirtokos, ügyvéd, 1848-1849-ben az orosházi kerület országgyűlési képviselője, Békés és Arad megyék kormánybiztosa, 1849 júliusától erdélyi országos biztos. VÖLGYESI, 2002/b. 223- 224.; Völgyesi, 2000. 257. 64 KLÓM VI. köt. 889. 65 Békés megye táblabírája, Széchenyi István barátja. 1804-től császári-királyi kamarás, 1817-től a Lipót-rend kiskeresztese, 1848-ban tagja az OHB-nak. 1850-1855 között a pesti Újépületben raboskodott, 1861-ben a Pesten összeülő országgyűlés felsőházának a korelnöke. VÖLGYESI, 2002/b. 224.; Völgyesi, 2000.258. 66 Békés megyei birtokos, táblabíró, 1837-1840 között másodalispán, 1843-1844-ben Horváth Antallal egy ideig a megye országgyűlési követe, 1848-ban, 1860-1861-ben és 1865-1867-ben főispán. 1867-1869 között belügyminiszter, 1871-1879 között a király személye körüli miniszter, 1875-ben miniszterelnök, 1878-ban ismét belügyminiszter. VÖLGYESI, 2002/b. 226.; Völgyesi, 2000. 261. 67 Békés megyei táblabíró. 68 A megye aljegyzője 1819-1828 között, az 1830. évi és az 1832-1836. évi országgyűléseken 1834 júniusáig Békés megye követe, 1828-1837 között főjegyző, 1837-től 1843-ig, haláláig a megye első alispánja. A Törvényhatósági Tudósítások békési levelezője. Völgyesi, 2002/b. 225.; VÖLGYESI, 2000. 259. 69 1790-1801 között Békés megye aljegyzője, 1803-tól 1811-ig főjegyző, 1812-től 1832-ig alispán, 1805- ben és 1825-1827-ben a megye országgyűlési követe. A Vidovichok a megye birtoktalan nemes családjai közé tartoztak, Vidovich György 1816-1817-ben, majd 1827-ben a Harruckern-örökösök csorvási pusztájából földet bérelt. Völgyesi, 2002/b. 226.; Völgyesi, 2000. 261. 70 Békés vármegye táblabírája, Novák Antal lemondása után 1834. júniustól országgyűlési követe, az 1832-1836. évi országgyűlésen az ellenzék tagja, Deák és Kossuth bizalmasa. 1843-1844-ben szintén a megye képviselője. 1843-1846 között főjegyző, 1846-tól 1849-ig első alispán. A Törvényhatósági Tudósítások békési levelezője. VÖLGYESI, 2002/b. 226.; Völgyesi, 2000. 260. 71 KLÖM VI. köt. 890-891. A bizottság munkálatának ismertetését, közgyűlési vitáját és elemzését 1. alább. 88
