Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények A jegyzőkönyv elsősorban a szabolcsi és abaúji, továbbá a jelentések alapján időközben ismertté vált gömöri tisztújítási eseményekkel indokolja a rendelet kibocsátásának szükségességét,39 másodsorban a korábbi évek véres tisztújításaival (Bereg, Trencsén, Heves, Szabolcs).40 A jogi eszközöket és előzményeket tekintve három pilléren, illetve jogforráson nyugszik a rendelet-tervezet: egyfelől az 1829. évi uralkodói rendeletén,41 másfelől a közjogi operátum vármegyei törvénytervezetének a közgyűlések és tisztújítások visszaéléseit szabályozó paragrafusain (III. rész, 1. te. 10. paragrafus, illetve III. rész, 5. te. 6. paragrafus),42 harmadrészt pedig a széksértési (1723:57. te.), illetve a főispánok elfogatási jogáról rendelkező (1687:14. te.43 44) törvényeken,u A Kancellária a Helytartótanács által felterjesztett humillima propositio-t különösebb véleménykülönbség nélkül elfogadta, s az 1836. szeptember 1-jén kialakított votum a tervezett és előterjesztett rendelkezéseknek a helytartótanácsi vélemény bázisára helyezkedve zöld utat adott.45 A vármegyei tisztújító közgyűlések lefolytatási rendjének szigorításáról szóló felségelőterjesztést az Államértekezlet 1836. szeptember 13-án tárgyalta.46 A bécsi felségelőterjesztés votumának margóján V. Ferdinánd saját kezű aláírásával hagyta jóvá az aktához csatolt rendelet projectumának szövegét.47 A Kancellárián, majd az Államértekezleten megfogalmazott vélemény alapján kialakított direktíváknak megfelelően a letisztázott rendeletet a szükséges példányszámban és nyelveken a Helytartótanács elkészítette, majd szétküldte a megyéknek. Az 1836. szeptember 22-i királyi körrendelet a megyei tisztújítások elfajulására, a szavazatokkal — különösen a szegény nemesség szavazataival — folytatott visszaélésekre hivatkozva így különböző utasításokat és jogosítványokat adott a főispánoknak. A rendelet első része az előzményekkel és a kiváltó okok ismertetésével foglalkozik. Ferdinánd méltatja apjának „a törvények és ősi intézmények fenntartásában abbéli gondoskodását", hogy amikor tudomására jutott, hogy a vármegyei tisztújítások alkalmával „a szabad választástól függő s nem másképp, mint érdemek és kitűnő tulajdonok által nyerhető hivatalokra szerfelett vágyakodók maguk, vagy hozzájuk tartozók által mesterséges utakon szerzendő szavazatok megkerítése tekintetéből nem csak arra vetemedtek, hogy 39 MOL A 39 1836:12 074. 2., 11., 14., 17-18. föl. « Uo. 1836:12 074.12-13. föl. « Uo. 1836:12 074. föl. 3., 12. 47 Uo. 1836:12 074. föl. 11. 43 Az idézett törvény szerint, ha feltételezni lehet, hogy jelentős ingatlan vagyon hiányában a vizsgálat indításának hírére a nemes szökni próbál, kivételesen rögtön is elfogathatják. 44 MOL A 391836:12 074. föl. 12-13. 45 A humillima propositio-t 1.: MOL A 39 1836:12 074. 2-18. fok, a Kancellária votumát uo. 18. föl. A vármegyéknek küldendő rendelet fogalmazványát (projectumát) 1.: uo. 1836:12 074.19-21. föl. 46 A konferencia jegyzőkönyve: HHStA KA Konf. A. 1836:1652. 1-5. föl. (másolatban: MÓL Ft. W- 4453). 47 V. Ferdinánd jóváhagyása: HHStA KA Konf. A. 1836: 1652. 5. föl. A rendelet projectuma: HHStA KA Konf. A. 1836:1652. 6-8. föl. 84
