Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó ként igazgassa egyházmegyéjét. Nem csupán vélhetően fiatal kora miatt, hanem azért is, mert a nyitrai püspökség és a vele járó vármegyei ispáni tisztség ekkor már négy esztendeje a dunántúli nagyúr, Török Bálint kezén volt.19 Nyilván ezért is került sor arra, hogy alig egy esztendővel később, a helytartó közvetlenül magának is biztosítsa Nyitrát. A királyi inskripció a kincstár hadiköltségeire adott 4000 forint fejében engedte át neki a püspökséget, azzal a megkötéssel, hogy rokona (frater suus patruelis), az egregius címmel illetett Thurzó Ferenc számára négy év moratóriumot adott, ha birtokba akar kerülni. Ám mind ő, mind bárki más, akinek esetleg a püspökséget átengedi, a zálogösszeget köteles megfizetni Thurzó Eleknek és örököseinek, akik ezt követően nem tagadhatják meg a zálogbirtok visszabocsátását. Thurzó Elek tehát a család birtokszerző politikájának eszközeként kívánta felhasználni a nyitrai püspökséget, annak nem lebecsülendő birtokait és még inkább a püspöki várat. így még az adományozás napján kiadatott egy uralkodói dekrétumot, amellyel szentesíttette Török Bálinttal kötött megállapodását Pápa és Nyitra cseréjéről.20 Ezzel jelentős lépést tett a Thurzók hatalmának megszilárdítására a Habsburg Ferdinánd és Szapo- lyai János király közötti pártharcoktól, valamint a Podmaniczkyak, a Kosztkák és mások rivalizálásától erősen szorongatott Vág folyó vidékén. A fiatal rokont viszont — mintegy cáfolva a 20. századi magyar történetírás pejoratív minősítéseit („középkori, feudális főúr", „vidéki magyar úr")21 — Thurzó Elek hamarosan útnak indította Itáliába, hogy ott megfelelően készüljön fel magas méltóságára. Ahogyan Thurzó Ferenc maga írta évekkel később: hogy a tudománnyal és a jó erkölcsökkel ismerkedjen.22 Az itáliai tanulmányok kezdetét és végét jelenleg nem ismerjük, a padovai egyetem anyakönyveiben ennek nincsen nyoma. Tény, hogy 1538 decemberéből ismeretes az ugyancsak Padová- ban tanuló Simon Gazi levele Thurzóhoz, amelyben neki ajánlja apja, az ismert humanista orvos, Antonius Gazi egy Krakkóban írt művét, az 1546-ban Augs- burgban, majd 1549-ben Padovában immár Thurzó Ferenchez szóló ajánlással kiadott Aerarium sanitatis című népszerű munkát.23 A padovai születésű Antonius Gazi vagy humanista nevén Gazius egy időben I. Zsigmond lengyel király, majd II. Ulászló háziorvosa volt Krakkóban, illetve Budán. Szoros kapcsolatban állt Thurzó Zsigmond váradi püspökkel és Thurzó János krakkói polgármesterrel. A két diák kapcsolatát akár ezek a korábbi ismeretségek is megalapozhatták. 19 Wilhelm von Roggendorf királyi főhadparancsnok 1530. november 16-án, a Buda alatti táborban — I. Ferdinánd nevében kelt oklevelével — adományozta Török Bálintnak Nyitrát. BESSENYEI, 1994. 45. Nr. 60. A főhadparancsnokok ilyen adományaira újabban 1.: NEUMANN-PÁLFFY, 2009. 20 Bessenyei, 1994.97. Nr. 133. 21 így jellemzi őt Szekfű Gyula: SZEKFŰ, 1935. 75., 188. 22 ÖStA HHStA UA. Fasc. 51. Konv. B. Föl. 43-44. Köszönöm Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátus segítségét a másolatok megszerzésében. Kiadása: ETE 259-260. 23 VERESS, 1941 184., 476-477. A levelet kinyomtatták az említett Aerarium sanitatis című munkában. Antonius Gaziusról 1.: SCHULTEISZ. Köszönöm Monok István baráti segítségét, aki a Thurzónak ajánlott könyvek adatait megküldte a számomra. 7
