Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - Hangulatjelentések a fővárosból 1988 októberétől 1989 októberéig.
Irodalom A válogatás a szerkesztői bevezető és a nyitótanulmány után 55 forrást tesz közzé. A jelentések a Magyar Szocialista Munkáspárt számára készültek, a hangulatjelentések készítésének helyszíne Budapest, készítői pedig az MSZMP Budapesti Pártbizottságának e feladattal megbízott osztályai és a szintén budapesti, de a Budapesti PB-nél a hierarchiában lejjebb álló pártbizottságok. A jelentések készítői közül kiemelkedik az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya (az osztály 1988-ban nevet váltott, és az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályaként működött tovább, a névcsere az addigi funkciót, feladatkört nem érintette), a hangulatjelentések többségének készítése ugyanis ehhez a pártszervezeti egységhez köthető. Az APÓ (TO) az 55 megjelentetett forrásból 32 elkészítését „vállalta magára". A rendszerváltás természetesen nem köthető kizárólag az 1988-as évhez, hiszen egészen 1990-ig elhúzódott, 1988 azért tekinthető mégis mérföldkőnek, mert akkor gyorsult fel az események menete, az évben kezdett a Kádár-korszak második felének politikai állóvize nagymérvű hullámzásba. (A rendszerváltást több jelzővel is illették, az egyik leginkább találó a kialkudott forradalom, amelyet Tőkés Rudolf használt az átmenet tárgyalásos úton történő megoldására utalva. TŐKÉS RUDOLF: A kialkudott forradalom. Bp„ 1998. 316.) Mivel a változások és az azokban részt vevők alapvetően a MSZMP-ből vagy annak holdudvarából, valamint a másik, vagyis az ellenzéki oldalról indultak el, kerültek ki, így azok két szálra, két táborra bonthatók. E két pólus pedig a jelentésekben is tetten érhető. Érdemes megjegyezni, hogy a jelentések elkészítéséhez nem mindig kellett apropó, tehát valamilyen esemény — állami szintre emelt vagy akár az állam által nem engedélyezett ünnep pl. —, változás stb., a lakosság hangulatának felmérése azok nélkül is időről időre megtörtént. Ennek megfelelően a közvéleményben egy konkrét ügy kapcsán meglévő álláspont(ok) mellett gyakorta olvashatunk hosszabb-rövidebb időszak összefoglalásáról, a jelentést készítő által az adott időszakot egy vagy több jelenség kapcsán jellemző (vagy jellemzőnek vélt) véleményről. Hozzátehetjük még, hogy a jelentéseknél az időbeliség mellett fontos tényező a térbeliség is, hiszen nem minden városrész, üzem vagy vállalat (illetve azonos városrészben lakó, üzemi és vállalati dolgozó) volt egyazon véleményen az adott témát illetően. Az alábbiakban nézzük meg kissé alaposabban, hogy mik is voltak azok a történések, amelyekről jelentés készülhetett. Előkelő helyen szerepeltek a jelentésekben az ellenzéki mozgalmak. 1988 végén több mint húsz párt vagy más formációban létező csoport volt jelen a magyar politikai palettán, ezek sorában volt pl. az 1987-ben létrejött Magyar Demokrata Fórum (MDF), vagy az 1988 során megalakult Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) is. 1988-ban több tízezer fős tömegre terjedt ki az ellenzéki befolyás, az azt követő évben azonban már megsokszorozódott ez a szám. 1989 folyamán további pártok jöttek létre, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt. Nem folytatva az elég hosszúra nyúló sort, összegzésként elmond391
