Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - Krasznay Péter naplójegyzetei, 1861-1916.
Irodalom KRASZNAY PÉTER NAPLÓJEGYZETEI, 1861-1916. Szerkesztette: KujBUSNÉ MÉCSÉI ÉVA-TakáCS PÉTER. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 2010. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények, 38.) 432 o. A társadalomtörténet jobb megismeréséhez óriási segítséget nyújt egy napló vagy önéletírás. Legtöbbször egy község vagy város mindennapjaiba tekinthetünk be ezeknek a munkáknak az olvasása során. Olyan információkhoz juthatunk, amelyekhez hivatalos iratok és jelentések kutatásakor aligha. Mivel ezek az írások szubjektivek, részletességük, pontosságuk az író személyiségétől függ, arról nem is beszélve, hogy a szerző által tárgyalt események nem mindig következetesek, sokszor csak arra tér ki, ami az ő gondolatait foglalkoztatta. Nem is várhatjuk el, hogy figyelmük minden apró részletre kiterjedjen. Krasznay Péter viszont alapos ember lévén jegyzeteiben, amelyet a most recenzált kötetben olvashatunk, az élet sok részére kiterjedő leírást készített. A szerkesztők az eredeti szöveg öt füzetét dolgozták fel, ugyanis a Néprajzi Múzeum által 1998-ban kiadott Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak c. kiadványban már feldolgozták Krasznay naplóinak 1830-1861 közötti időszakra vonatkozó első részét Forrai Ibolya szerkesztésében. A kiadvány bevezetőjében (Takács Péter írásában) megismerkedhetünk Krasznay Péter életével, jellemével, munkásságával. Ki is volt Krasznay Péter? 1830 szeptemberében született Ököritón (ma Ököritófülpös) középnemesi családban. A kemecsei és szatmári tanulmányai után 1848-ban Egerben lett joghallgató. A forradalom hírére önkéntesnek jelentkezett és a 10. zászlóaljhoz került. A lelkes ifjú kitüntette magát Buda ostrománál és Rakovszky Sámuel őrnagy közbenjárására átkerült a 48-ik zászlóaljhoz. A szabadságharcot új alakulatában harcolta végig és az itt szerzett élményei haláláig meghatározóak maradtak számára. A harcok elülte után úgy döntött, hogy nem folytatja tanulmányait, hanem a családi birtokon gazdálkodik. Anyja halála után megházasodott, feleségével Kemecsén telepedtek le. Nyolc gyermekük született, akik közül öten érték meg a felnőtt kort. Naplóit saját bevallása szerint 1858-ban kezdte írni. 1861-től hivatalt vállalt: a dadai járás szolgabírója mellé választották meg rendes esküdtnek. A hivatali ranglétrán a főszolgabírói posztig jutott. 1901-től nyugdíjasként a gyermekei és unokái előrejutásán fáradozott, segítette őket, ahol csak tudta. 1916-ban, 86 éves korában halt meg. Krasznay Péter jegyzeteinek fő témái a napi politika, a család és a gazdálkodás köré csoportosultak. Bokros teendői mellett mindig érdekelték a nagyvilág eseményei. A korabeli viszonyokhoz képest naprakész volt a politikában, amihez kapcsolódva kifejtette a saját véleményét is. A dualizmus korának változásaihoz alkalmazkodva, de '48-as múltját soha meg nem tagadva élte eseménydús életét. A nemzetközi politikára fordított figyelmét kiválóan példázzák az alábbi, 1863-ban kelt sorai: „Ezen év politikai tekintetben legmeddőbbek közé sorozha363
