Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Irodalom - Krasznay Péter naplójegyzetei, 1861-1916.

Irodalom tó, amennyiben az olasz király hirtelen nagy kiterjedést vett birodalma rendezé­sével, és annak hadserege megfelelő arányban leendő szervezésével lévén elfog­lalva, Velence elfoglalására még nem gondolhatott." Emellett természetesen külön figyelemmel kísérte szűkebb hazája, Szabolcs vármegye, és azon belül Kemecse eseményeit is. Közléseiben fontos szerepet kapnak mind a hivatalos események, mind vármegyét, mind a falut érintő ki­sebb történések is. Ezeket természetesen mindig kommentálja saját tapasztalatai és meglátásai alapján, így pl. amikor az 1865. évi közgyűlési képviselők megvá­lasztásakor megtudhatjuk, hogy milyen eszközökkel próbáltak a jelöltek egymás fölé kerekedni. Egy-egy haláleset leírásakor saját megjegyzéseit is hozzáteszi: mi maradt az elhalt után, miből kell az özvegynek a gyermekeket és magát ellátnia. Másik, számára fontos téma a család volt. Őszintén, minden ámítás nélkül mutat rá erényeikre vagy éppen hiányosságaikra, így pl. 1878-ban: „Katits vöm addig fészkelődött Somon, míg egyszer ahelyett, hogy jobb állomásra helyezték volna, áttették Szürtére, amely állomás a Nyíregyháza-ungvári vonalon, úgy másodrendű vonalon lévén, Somnál alsóbb rendűnek tekinthető." Gyermekei mindennél fontosabbak voltak számára, nem egyszer került ne­héz helyzetbe adósságaik lerovása, súlyos anyagi helyzetük megsegítése miatt. A hivatal mellett Krasznay élete nagy részét a gazdálkodás töltötte ki. Leírá­saiban pontos képet ad az időjárásról, és arról, milyen volt a termés. Forrásérté­kű a piaci árak évről-évre való lejegyzése, valamint nem utolsósorban az is, hogy mit tartottak fontosnak termeszteni ekkoriban a gazdák: „Ez az év (1878 — M. E.) mindennemű gazdasági terményekben, de különösen gyümölcs- és szőlő­termésben rendkívül áldásos volt. Ugyannyira, hogy kajszibarackot és spanyol meggyet vagon számra tudtunk Galícia és Oroszország felé szállítani, éspedig elég jó árért. A spanyol meggy puttonyát 36-40, magyar iccéjét 4-5 forintjával, kajszibarackot 3-4 forintjával fizették a szállítók." A hivatalban folyó munka bemutatására is sort kerített naplójában. Mint a többi témában, itt is részletesen írja le a történéseket. Családkutatók számára is érdekes adatokkal szolgál, mivel a megye történetéből fontos famíliák tagjait említi, ilyen a Mikecz, a Laskay, a Kállay vagy a Korányi család. Megfigyelhet­jük, hogy az egy-egy politikai esemény mögött álló közszereplők milyen tulaj­donságokkal rendelkeztek, legalábbis Krasznay szerint. A napló stílusa gördülékeny, ráadásul a szerkesztők munkájának köszönhe­tően könnyen olvasható, hiszen a mai magyar helyesírás és központozás szabá­lyai szerint tették közzé azt. Az olvasók tájékozódását jegyzetek segítik, ezen felül egy személynévmutató, valamint az egyes helységnevek egykori és mai elnevezését tartalmazó összeállítás is megkönnyíti a kötet használatát, amelyet válogatott képanyag is színesít. Krasznay írásaiból összességében nemcsak egy korszak jellegzetesnek mondható hivatalviselő köznemesének életvitele rajzolódik ki a szemünk előtt, hanem haszonnal forgathatják a történészek, családkutatók mellett akár a nép­364

Next

/
Oldalképek
Tartalom