Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Cecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

leg Podmaniczky özvegye birtokában maradtak) kérték zálogba az uralkodótól.75 A kamarai elnök arra hivatkozott, hogy Lietava és Hricsó szomszédos birtokok, így az adománnyal megszűnnének azok a határvillongások, amelyek korábban előfordultak. György testvére pedig sok éven át teljesített (jelenleg nem ismert) szolgálatait hangsúlyozta. Zálogösszegként 10 000 forintot kínáltak a kincstárnak.76 Vélhetően nem lett volna akadálya az adományozásnak, ám a végül 12 000 forintban megszabott összeget (ezenfelül a várban lévő fegyverek és élelmiszerek árát) Thurzó György nem tudta letenni. így a birtok — az ő jogainak fenntartásával — vingárti Horváth Gáspár magyar királyi kamarásmester özvegye, Johanna de Lykerka kezére került, aki a pénzt kifizette a Magyar Kamarának. Thurzó György időközben meghalt, így évek múltán a már 17 000 forintra emelkedett megváltási összeget (ez magában foglalta Hricsó és Biccse időközbeni építési költségeit is) Thurzó Ferenc fizette meg, aki végül az 1563. november 13-án kelt inskripcionális levéllel jutott Hricsó és Biccse birtokába. A zálog közvetlenül Thurzó halála előtt, 1574. március 12-én örökös adománnyá változott.77 Az már csak apróság volt, hogy 1560. május 1-jével életére szólóan elnyerte az egykori lévai Cseh-uradalomhoz tartozó Pozsony megyei Nagygutor falut is.78 Ezzel Árva, Lietava és Biccse központokkal teljessé vált Thurzó Ferenc és utódainak birtokkomplexuma a Magyar Királyság északnyugati határvidékén. (Az 1548-1549. évi adatok szerint ez 274 portát, 236 zsellérhelyet és 168 nem adózó „szegény" helyet jelentett 51 településen.)

A család fenntartása azonban nem oldódott meg a Kosztka Borbálával kötött házassággal, abból ugyanis Thurzó Ferencnek nem születtek utódai. így, miután felesége meghalt, 1562. június 28-án a bajmóci várban Zrínyi Miklós egykori horvát-szlavón bán — ekkor Szigetvár kapitánya — 14 esztendős leányát, Katalint vezette oltár elé. Bizonyosan az újabb vagyonszerzés szándéka nélkül, noha a családi kapcsolatok erősítése, kiterjesztése itt is szerepet játszhatott.79 A frigyből öt gyermek származott, közöttük Thurzó György nádor (1609-1616), a 17. század kezdetének egyik meghatározó politikai személyisége.80

Az egyéni gyarapodásban minden bizonnyal szerepet játszott az új tisztség, az Udvari Kamara elnöksége. Annak pontos tisztázása, hogy az elnöki tisztség milyen feladatok ellátását jelentette, még további kutatómunkát igényel. A 20. század kezdetén megjelent osztrák hivataltörténet szerint az Udvari Kamara

75 Lukinich, 1943. 260. Nr. 115 (1569. május 13. után).

76 Uo. 389. Nr. 152.

77 Uo. 279-280. Nr. 125 (1559. június 16.); Libri regii. 3.1071. sz. rekord és 3.1485. sz. rekord.

78 Libri regii. 3.888. sz. rekord.

79 Az 1560-as évek második felében sógorai közé került többek között Országh Kristóf országbíró (1567), majd Balassi István, Batthyány Boldizsár királyi étekfogómester, Homonnai Drugeth Miklós, míg Zrínyi György 1567-ben tárnokmester lett. L.: FORSTALL, 2007. 368.

80 A menyegzői meghívólevél: SL SVL. Lad. XXVIII et CC. Fasc. 1. Nr. 22. Zrínyi Katalin életkorára 1. második férjének, Forgách Imrének a feljegyzését: Komáromy, 1889. 76 és Barabás, 1898-1899. II. köt. 207. Nr. LII. Gyermekeik: Anna (1565), György (1567), Ferenc (1569), Orsolya (1570), Katalin (1571). Születésükre 1.: BARABÁS, 1884.

19