Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények 1537. évi instrukciója heti két ülést írt elő, ahol többségi szavazással döntöttek az ügyekről. Kisebb horderejű kérdésekben az elnök (akkor még superintendens), egy tanácsos és a titkár, fontosabb kérdésekben az uralkodó és két tanácsos aláírásával mentek ki a döntések.81 A superintendens mellett ekkor négy tanácsos működött, a számuk az 1550-es években eggyel nőtt. Kétségtelen, hogy a kamara elnökének személye elvben meghatározó fontosságú volt, ám a gyakorlatban ez — éppen Thurzó példáján látjuk — sokkal bonyolultabban alakult. Thurzó 1563 november végéig tartó működése alatt82 — bár házat (szállást) szerzett Bécsben, a belvárosban,83 amit nyilvánvalóan gyakori császárvárosi tartózkodása tett szükségessé — számos ügyben járt el Magyarországon királyi biztosként is. 1558-ban, január-február folyamán Gabriel Salamanca-val, Dóczy Gáborral, Eördögh Péterrel Kassa, Murány, Eger és más végvárak jövedelmeit írták össze, 1560 szeptemberében a dunai halászat (vizafogás) ügyében támadt vitában vezetésével a Gregoriánczy Pál, Tahy Ferenc, Mérey Mihály összetételű bizottságot küldték ki. Miközben 1560 nyarán és őszén a Magyar Kamara működésének, majd a Vág menti harmincadoknál tapasztalt visszaélések ügyének vizsgálatában vett részt, novemberben Zay Ferenc, Mágochy Gáspár és Torda Zsigmond társaságában a felső-magyarországi jövedelmek kezelésének vizsgálatát kezdte meg. Az Udvari Kamara működésére vonatkozó kutatások remélhetően még teljessé tehetik információinkat arról, milyen módon zajlott az ügyek intézése. Tény, hogy a Magyar Kamarához intézett leiratokon Thurzó Ferenc aláírása (F. Turzó) csak ritkán tűnt fel. 1558-ban kilenc alkalommal, 1559-ben nyolc esetben, 1560-ban 19 alkalommal jegyezte az uralkodó nevében kelt leiratokat. Ebből márciusban egy (összesen 17 ügyiratból), áprilisban három (összesen 10 ügyiratból), májusban kilenc (összesen 14 ügyiratból), júliusban négy (összesen 8 ügyiratból), augusztusban egy (összesen 10 ügyiratból), októberben egy napon. Május első három hetében láthatólag folyamatosan jelen volt a császárvárosban. 1561. október 7-én Bécsben egy esetben, 1562-ben egyetlen esetben sem, 1563. augusztus 16-án és november 3-16. között Pozsonyban, a magyar diéta idején egy-egy alkalommal írt alá egész évben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy más alkalmakkor nem vett részt a tanácskozásokon, hiszen a kamarai leiratok aláírási gyakorlatáról nincsenek mérhető adataink. A királyi rendeleteket — egyes kivételektől eltekintve — az uralkodó mellett Melchior von Hohberg (Hobeck), Christoph von Khuenritz (Konritz), Erasmus Haidenreich, Erasmus 81 Fellner-Kretschmayr, 1907. 255.; Ember, 1946. 64. 82 MOL E 211563. november 23. Az ezen a napon kelt királyi leiratban — Leonhard Püchler zu Weitenegg és Erasmus Haidenreich tanácsosok ellenjegyzésével — közölték a Magyar Kamarával, hogy Thurzót I. Ferdinánd felmentette a prefektusi teendőktől. Ennyiben helyesbítendő Franz Karl Wißgrill genealógiai munkájának az adata, amely szerint 1563 januárjában Erasmus Gerät nevezték ki elnöknek. WlßGRlLL, 1794-1824. III. köt. 266-278. 83 ÖStA AVA FHKA HKA. Hofquartiersbücher- Nr. 1. (1563) Föl. 29v. A Thurzó lakta ház a Judenplatzon állt. 20
