Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények és az uralkodó környezetében (talán a püspökök körében) történt elfogadottságán a püspökségről történt lemondás nem változtatott. Mi több, 1556 októbere végén I. Ferdinánd felmentette a Magyar Kamara prefektusi tisztéből és kinevezte az Udvari Kamara elnökévé.71 A döntés háttere még inkább homályban van, mint korábbi kinevezésénél. Források híján csupáncsak feltételezhetjük, hogy felkészültsége, addigi teljesítménye és családi kapcsolatai mellett magyarországi ismeretei játszottak meghatározó szerepet az uralkodó elhatározásában. Pozsonyban a helyét Dessewffy János királyi udvarmester, magyar tanácsos, a Magyar Kamara tanácsosa foglalta el. Az árvái uradalom, az egykori Kosztka-birtok megszerzése megteremtette az immár magnificus címmel illetett Thurzó Ferenc világi életének alapját, amit az is jelzett, hogy a birtokba vételt követően azonnal megkezdődött az építkezés a várban. Legalább is erre utal, hogy Thurzó 1557 nyarán már azzal az 1662 magyar forinttal kérte csökkenteni a zálogösszeget, amelyet az árvái építési munkákra fordított.72 A kérés vélhetően nem teljesült, mert I. Ferdinánd 1557. december 6-án kiadott újabb adománylevele, amellyel Thurzó szabad végrendelkezési joggal a várbirtok mellé megkapta Árva vármegye ispáni tisztét is, az eredeti összegről szólt.73 A Kosztka Borbálával kötött házasság további lépést jelentett a vagyon gyarapításában, és a rokoni kapcsolatok erősítésében, hiszen a másik Kosztka-lány (Anna) szerdahelyi Dersffy István kassai kapitány felesége volt. 1558. november 14-én kelt adománylevelével azután I. Ferdinánd átengedte Thurzónak a Kosztkák legjelentősebb családi birtokának számító Lietava várát és tartozékait Trencsén megyében. A 18 faluban 66 portát, 96 „szegény" (pauper) és 59 zsellérhelyet kitevő várbirtokot kifejezetten a Magyar Kamara elnökeként végzett tevékenysége elismeréseként kapta.74 1559 kezdetén, az északnyugat-magyarországi régió nagyhatalmú ura (Podmaniczky Rafael) halálát és családja fiági kihalását követően megindult osztozkodásban Thurzó György és Ferenc FIricsó várát és a Biccse mezővárost (kivéve a biccsei kastélyt és a hozzá tartozó 50 jobbágyhelyet, amelyek átmenetiThurzó és Péterváradi egyházi tisztségére a címzés reverendis formulával kezdődött, júniustól csak Péterváradi maradt egyházi személy, így a címzés reverendora változott. 71 Az uralkodó, illetve az Udvari Kamara által Thurzó Ferenchez, mint a Magyar Kamara elnökéhez címzett utolsó leirat 1556. október 17-én kelt. Október 31-én Thurzó már „ad mandatum Domini Regis proprium F. Turzo" írt alá Leonhard Püchler zu Weitenegg társaságában egy, a Magyar Kamarához intézett mandátumot. MOL E 21 1556. október 17. és október 31. A latin források a praefectus, praeses megnevezést használják, míg a német forrásokban a President cím fordul elő. Vö. Rauscher, 2004.140.101. jegyz. 72 MOL E 211557. augusztus 31. 73 Libri regii. 3.556. sz. rekord. 74 Uo. 3.679. sz. rekord. Lietavát előzőleg ecsedi Báthory Györgynek és Miklósnak adományozták, de hűtlenségük miatt (átálltak Izabella királyné oldalára) az adomány semmissé vált. Az adománnyal Kosztka Borbála leánynegyed iránti igényét is kielégítették (ÖStA AVA FHKA HKA HFU RN 7. Konv. 1558 Nov-Dez. Föl. 2-3.). A birtok nagyságára 1.: MAKSAY, 1990. II. köt. 791., 815. A másik nagy Kosztka-birtok, Sztrecsén vára és Zsolna mezőváros 1560-ban Dersffy Istváné lett. Libri regii. 3.860. sz. rekord. 18
