Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények bánia története egy gegtől, aki szereti a hazáját. A bécsi National Bibliothek a szerző neveként Thallóczy Lajost tünteti fel.14 Ennek az albán történelemmel foglalkozó albán nyelvű könyvnek a létét 1987-ben a német Armin Hetzer fedezte fel. Bár ekkor az eredeti kézirat még nem volt meg, Hetzer rájött arra is, hogy a művet eredendően német nyelven írták (Populäre Geschichte der Albanesen).15 A munka négy fejezetben foglalta ösz- sze az albánok történetét: 1. illír korszak (i. e. 167-ig), 2. a római korszak (i. e. 167-i. u. 626), 3. középkor (i. u. 626-1479) és 4. az oszmán időszak (1479-től a századfordulóig). A könyv harmadik kiadásának felfedezése már tovább gyarapította ismereteinket. A harmadik kiadást a shkodrai ferences kiadó vállalta fel 1939-ben és a könyv szerzőjeként Zef Zuranit,16 egy shkodrai származású kereskedőt, illetve bankárt tüntették fel. A könyv első kiadásának éve (1898) szimbolikus dátum.17 A Monarchia 1896-ban indította első nagyszabású albán-akcióját, amelynek komoly célkitűzése volt az albán nemzeti érzés felkeltése, megerősítése még a muszlim albánok körében is. A történelmi tudat megteremtésének, illetve megalapozásának/megerősítésének ötlete eredendően Theodor Ippen18 shkodrai főkonzultól származhatott. 1897-ben azzal a kéréssel fordult Agenor Goluchowski közös külügyminiszterhez, hogy támogassa egy albán nyelvű népies Albánia történelem megjelentetését. A könyvnek több célja is lenne: egyrészt bemutatná a dicső albán nemzeti történelmet az olvasónak (amely nem lenne azonos az Oszmán Birodalom történetével), másrészt pedig egységes albán helyesírást és ábécét teremthetne. Ippen szerint a mű könnyen elkészíthető, mivel a közös pénzügyminisztérium levéltár-igazgatója, Thallóczy Lajos udvari tanácsos évtizedek óta kutatja a balkáni népek történetét, így a szükséges levéltári források már a rendelkezésére állnak.19 Egy másik levelében Ippen a már említett Zuranit javasolta 14 A Thallóczy által írt könyv történetének rekonstruálása jelentős mértékben módosíthatja az albán nemzeti gondolat kialakulásáról-fejlődéséről eddig alkotott nézeteket. Ennek ellenére nincs tudomásom arról, hogy az albán történettudomány érdemben reagált volna Raim Belüli kutatásaira. Ez a tanulmány emiatt, a saját szűkös lehetőségein belül, fel kívánja hívni a figyelmet Belüli ilyen irányú kutatásainak a jelentőségére. '5 Belüli, 2008.8. 16 Zefé Zurani (esetleg: Stefe/Tef/Zef, illetve Zuranyi/Zurányi/Curani) (1865-1941), kereskedő, politikus, osztrák(-magyar) ügynök. A kultuszprotektorátus iskoláiban nevelkedett; a bécsi minisztériumok szívesen alkalmazták bármilyen, albánokat érintő ügyben. Az életéhez 1.: ASLLANI, 1992-1998.152-153.; Misja, 2006. 17 A könyvről megjelent egy magyar nyelvű recenzió is: ZURÁNYI, 1901. 18 Ippen, Theodor von Dejeuner (1861-1935), osztrák-magyar diplomata és Balkán-kutató, a Ballhausplatz egyik albán-szakértője; 1911-1912 folyamán osztályfőnök a közös külügyminisztériumban. Legfőképp az ő javaslatai alapján reformálták meg a századfordulón a Monarchia albánpolitikáját. A londoni nagyköveti konferencián a dualista állam egyik szakértőjeként vett részt az Albánia létrejöttéről szóló tárgyalásokon. Az életéről 1.: Wernicke, 1967; ÖBL 40-41. 19 ÖStA HHStA PA. XIV. Kt. 20. Ippen levele Goluchowskinak Skutariból. 1897. május 18. No. 14. Geheim, Politischer Gegenstand: Abfassung einer albanesischen Geschichte. Fakszimilében és albán fordításban közli: BELÜLI, 2008. 25., 55-57. 170
