Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről

fordítónak. Zurani ekkor Triesztben élt, az Österreichishes-Lloyd alkalmazottja és a közös külügyminisztérium megbízható ügynöke volt.20

Goluchowski külügyminiszter két feltétellel fogadta el és támogatta a javaslatot: a mű nem lehet Oszmán Birodalom ellenes, illetve nem derülhet ki a kiadásból, hogy ehhez a Monarchiának bárminemű köze lenne. Thallóczy örömmel vállalta a feladatot és 1898 szeptemberére már készen is állt a német nyelvű kézirat, majd néhány hónap elteltével az albán nyelven kinyomtatott 600 példány is. A kiadás szerzőként nem tüntetett fel senkit (csak azt jelezte, hogy a szerző egy északi nyelvjárásban beszélő albán, azaz egy „geg"), a kiadás helyszínéül pedig Alexandriát jelölték meg. A kötetek albániai terjesztését (szállítás, szétosztás) pedáns alapossággal tervezte meg Ippen és Thallóczy. Az első kiadás költségeit Kállay Benjámin közös pénzügyminisztériuma állta; a számlákat pedig Thallóczy Lajos nevére állították ki.21 A könyv pozitív albániai fogadtatásáról és az albán olvasóközönség vallási/foglalkozási összetételéről a bécsi HHStA számottevő mennyiségű forrással rendelkezik (PA XIV. Albanien. Kt. 20.1. Note des Gesamt. Finanzmin., 15.09.1897., mit Hofrat Thallóczy's „Geschichte Albaniens, 2. Pallium-nélküli levelek, amelyek a Thallóczy-féle albán történelem- könyvvel függnek össze). A mű hatása az albán nemzeti gondolatra még nem teljesen ismert; annyit azonban tudunk, hogy népszerű irodalom volt a mozgalom hívei körében: nyelvezete számos szóval és kifejezéssel gazdagította a nyelvet/nemzeti ideológiát (pl. territori kombetar — nemzeti territórium), illetve — ismerve a 20. századi albán historiográfia alakulását — egyik forrása lett a legfontosabb történelmi mítoszoknak (illír eredet, Szkanderbég kultusza, Tepeleni Ali pasa „birodalma" mint államélmény stb.).22

A századfordulón Thallóczy — a könyv megírása mellett — még egy ponton igyekezett kívülről befolyásolni (terelni) az albán nemzeti mozgalmat. Mivel az albán történelmet a rendelkezésére álló levéltári források alapján saját korában talán a legjobban ismerte, kísérletet tett arra, hogy „megteremtse" a Monarchia italo-albánjait. Az italo-albánok eredendően a 15-16. században menekültek az oszmán hódítás elől Dél-Itáliába. A 19. század első felében jól képzett értelmiségi rétegük korán felfedezte történelmi gyökereit. Az albán nemzeti mozgalom megindítása (nyelvművelés, a modern nemzeti irodalom megteremtése) a 19. század első felében az ő nevükhöz fűződik. A századfordulón az olasz diplomácia albániai terveinek kivitelezésében gyakran használta fel őket politikai céljaira. Dalmáciában Zára közelében létezett egy Arbanas/Borgo Erizzo (magyarul: Orbonás) nevű falu (azóta beolvadt a városba), amelynek alapítói és lakói albáCsaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia

20 ÖStA HHStA PA. I. 8. Kt. 774. „Konfidenten" („766" Subnummern und alphabetisches Verzeichniss zu den Liassen „Personalia") I. 1. Stephan Zurani 1903-1914. Az itt található információk elsősorban a Zuraninak tett rendszeres, titkos kifizetésekre vonatkoznak; az anyag egy része az ln- formationsbureau-ból került át.

21 ÖStA HHStA PA. XIV. Kt. 20. Kállay levele Goluchowskinak Bécsből, 1898. február 16. Z. 1526 ex 1897 Pr. BH. A levelet közli: Belüli, 2008. 81-82.

22 A könyv több tucat példányát őrzi: ÖStA HHStA PA. XIV. Kt. 22-23.

171