Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

statútumhoz (1836. június 13-i, 1837. február 27-i és 1837. november 6-i közgyűlési határozatok és felterjesztések), s az 1838. június 18-i tisztújítás is végül az

1835. évihez visszanyúló 1838. évi rendszabás alapján zajlott le.197 Zalában az

1837. augusztus 4-én elfogadott új tisztújítási statutum a királyi rendeletet figyelmen kívül hagyva a korábbi, 1831. évi megyei rendszabást fogadta el és újította meg.198 Fejér megyében az 1836. november 3-4-i tisztújítás ugyancsak a tisztválasztási normatívum figyelembevétele nélkül zajlott le, jóllehet a rendek összeütközésbe kerültek a főispánnal. Az egyik párt Szűcs Lajos első, és Szluha Imre másodalispánságát, a másik Ürményi József199 első, illetve Sárközy Káz- mér200 másodalispánságát támogatta. Madarász József emlékirataiban a főispán pártjának visszaéléseiről ír: a kormánypárt állítólag fuvarpénzt fizetett korteseinek.201 Az Ürményi-párti Fiáth Ferencz ugyanakkor leírja, szolgabíró-jelölt bátyja helyett maga járta a megyét, hogy elérje testvére megválasztatását.202 A tisztválasztáson Ürményi győzött háromszoros többséggel (mintegy 1500 voksot gyűjtött), s miután Szluha ezért lemondott a jelöltségről, Sárközyt közfelkiáltással másodalispánnak választották. Cziráky és a megye ellentéte akkor éleződött ki, amikor a bicskei járás Ürményi-párti főszolgabíró-jelöltjét, az addigi első aljegyzőt, Kandó Józsefet a főispán kihagyta a jelölésből (Kandó emiatt az aljegyzői hivataláról is lemondott). Az ellenzék a törvényekre hivatkozva bojkot- tálni akarta a választást, a főispán pedig eloszlatta a közgyűlést. A másnap folytatólagosan tartott gyűlésen a kijelölési jog körül alakult ki élénk vita, de Ürményi kérésére választói is leadták voksukat az újonnan állított ellenzéki jelöltre a főispán támogatottjával szemben, s utóbbi alul is maradt a küzdelemben.203 Látható tehát, hogy a főispán Fejér megyében sem tudta a gyakorlatba átültetni a rendelet előírásait.204

Megyei tervezetek, kísérletek a tisztújítások szabályozására

A Kossuth tudósításaiból és a Kancellária anyagából vett mintavétel alapján elmondható, hogy az 1836. évi tisztválasztási normatívum és a választások országgyűlést megkerülő, átfogó (kormányzati) rendezési kísérlete a megyék el197 TlLCSIK, 2000.24-25.

198 MOLNÁR, 1989. 20-21.

199 Királyi kamarás, 1836. november 3-tól a megye első alispánja. KLÖM VI. köt. 1183.

2°o pejér megyei főszolgabíró, 1836. november 3-tól másodalispán, a Törvényhatósági Tudósítások levelezője Fejér vármegyében.

201 Madarász, 1883.47-48.

202 FlÁTH, 1878. I. köt. 113-114. Az ellenzéki korteskedés sem lehetett jelentéktelen, mivel Fiáthnak sikerült bátyja egyhangú megválasztását elérnie.

203 KLÖM VI. köt. 886-887. Vö.: Madarász, 1883.48.

204 A feliratokra adott átfogó, általános kormányzati válasz, reakció hiánya egyébként nem tekinthető rendkívüli esetnek a korszakban (ilyen válasz léte esetén a feliratokat utólag egy aktába rendezték volna, a kormányzati álláspont alapján kialakított általános válasz-intézkedések irataival együtt).

109