Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények A honti felirat a megyei és főispáni jogok világos és határozott elkülönítésére alapozza érvelését: a törvények és „a százados gyakorlaton alapuló jog" szerint az ügyészi vádperek elrendelése a megye közönségére tartozik, s a főispán ebbe csak annyiban és úgy folyhat bele, ha az elnöksége alatt tartott közgyűlésen a rendek többsége a vádemelés elrendelésébe beleegyezik. A honti rendek elismerik, hogy nemes ember elfogatása lehetséges bizonyos törvényszabta, meghatározott esetekben közgyűlési határozat nélkül is, de a következő közgyűlésen az illető tisztviselő köteles erről mindig beszámolni. Ha viszont a közgyűlés helyén történik bűncselekmény, mint pl. tisztválasztásoknál, nem lehet a rendek véleményét és döntését be nem várva elfogatni a bűnöst.195 Az egyik érintett megye, Gömör szerint a „közjó veszedelmének szükséges kivédése" és az alkotmány védelme nem ellentétes, hanem dialektikus viszonyban kell, hogy álljanak. Szerintük mind a rendelet keletkezése, mind annak tartalma elfogadhatatlan, mert a rendelet azt sugallja, hogy a tisztválasztási problémák a törvényhatóságok részéről szükséges jó rendtartások hiányából származnak. A megye ennek az okát abban látja, hogy a restaurációkról általában csak a részrehajló főispánok tudósítják az uralkodót. A főispáni visszaéléstípusok felsorolásával az uralkodót kérik, hogy a megyei kormányzókat is utasítsa a törvények betartására, és ebben az esetben a rendek is teljesítik kötelességeiket.196 A zempléni és tornai — elutasító — példák mellett a feliratok további sorsára, elintézésükre a Kancelláriánál nem találtunk közvetlen forrást, de áttételes, közvetett, eseti információink vannak. Tilcsik György pl. leírja Vas megye kapcsán, hogy a vizsgált években a Helytartótanács rendre, több leirat útján is figyelmeztette a megyét az érvényes előírások tartalmának betartására (pl. 1836. március 27-én, 1836. december 13-án és 1837. szeptember 12-én), a megyei közgyűlés viszont mindannyiszor ragaszkodott az 1835-ben elfogadott tisztújítási rendeletet, s kérik, hogy a legközelebbi országgyűlésen a királyi előterjesztések között szerepeljen a választási törvények pótlása: uo. Act. gen. 1836:15 703. 2-3. föl. Csongrád, Nógrád és Tolna szintén Pesthez hasonlóan különösen a publico-politicum vonatkozó törvénycikk-tervezetéhez igazodó intézkedést vár, ami a főispánok visszaéléseit is korlátozza az egyoldalú kormányparanccsal szemben: uo. 1836:15 257. 2. föl. (Csongrád); 1836:17175. 2. föl (Nógrád), illetve 1837:126. (Tolna). A barsi felirat elsősorban az 1791:12. te., Mátyás III. decretuma 12. te. 3. §-a és az 1608:6. tc-nek a megsértése, és a főispáni jogkör túlzott mértékű kiszélesítése miatt írt fel: uo. 1837:2710. 2. föl. A bihari felirat a pestihez hasonlóan az 1791:12. te. megsértése, a tisztválasztás elhalasztásának főispáni önkénye, a surrogatio, a tiszti vád és a rögtöni elfogatás miatt írt fel: uo. 1837:1415. 2. föl. Aba- új vármegye általánosságokban fogalmazó felirata a rendelet egyoldalúsága és a főispánok büntetésének szükségessége mellett Biharhoz hasonlóan különösen a surrogatio sérelmét emeli ki, mint amely a szabad választás ellen van, és sürgeti a kérdés országgyűlési rendezését: uo. 1837:732. 2-3. föl. Árva megye a pártoskodások megítélésének jogát a főispánokkal szemben magának vindikálta: uo. 1836:16 742. 2. föl. 195 Uo. 1837:3837.3-4. föl. A megye emellett — bár kifejezik bizalmukat saját főispánukban, és kiemelik, hogy Hontban eddig mindig törvényes és rendes tisztújítások történtek, ami feledteti a törvényekben tapasztalható hiányt — a rendszeres bizottsági munkálatokból kiemelve szorgalmazza a választások rendezésének a legközelebbi országgyűlésen történő rendezését, és kérik az uralkodót, hogy utasítsa a főispánokat: törvényes jogaikon túl ne menjenek. 19<> Uo. 1837:736.2-4. föl. 108
