Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére sorokban a Pest megyei rendek megállapítják, hogy a választási jog mint a „szabadelvű polgári intézetek" legfontosabbika gyakorlásának a kihágásoktól való megóvása még a legfejlettebb nemzeteknél is megoldatlan kérdés, ennélfogva a törvényhozás legsürgetőbb feladatai közé tartozik. Ennek útja és eszköze a közjogi operátum megyei tisztújításokról szóló fejezetének — a megyei állásfoglalások alapján módosított — törvénnyé emelése lenne. A tisztválasztási normatí- vummal az 1791:12. te. ellenére királyi paranccsal rendelkeznek országgyűlési határozat alá tartozó kérdésről, emiatt azt a rendek nem fogadhatják el. A kihágások felelőseit illetően a megye duális álláspontot foglal el, mivel a választó nemesség mellé a főispánok felelősségét emeli. A rendelet szerintük viszont egyoldalú, mert a pártoskodás, „rendetlenség" megítélését egyedül a főispánokra bízza, azok önkényes hatalmát terjeszti ki. Részleteiben: a főispán az 1723:56. te. három évet határozó rendelkezése ellenére tetszése szerint halaszthatná el a tisztválasztás megtartását, a fiscalis actio elrendelésének és az elfogatásnak főis- páni jogkörbe utalása pedig szintén a megyei rendek jogait mellőzi, és hatalmukat csökkenti. Azzal tehát, hogy a rendelet egyedül a választókat teszi felelőssé, a megyei rendeket próbálja alkotmányos önállásából kirekeszteni. A Pest megyei rendek a feliratban ennek kivédésére három törvényt idéznek,193 amelyek szerint a főispánok a megyétől is függnek: ha hivatalaikkal visszaélnek, a rendek törvényes joga őket bepanaszolni, helyettük mást kérni, s ha a nemesi szabadság elnyomására törekednek, megfenyítésüket kérni. Az adott helyzetre vonatkoztatva: ha a szabad választás törvénytelen korlátozásával a rendetlenségre a főispánok adnak okot, akkor felelősségre is vonathatok. A záró sorokban a rendek megismétlik, hogy a leirat egész tartalmát törvényellenesnek és alkotmányos jogaikra sérelmesnek tekintik, mert a választások érvényessége, ereje nem a fő- ispáni jelentéseken alapuló felsőbb jóváhagyástól függ, illetve kérik a választásoknak úgy a pártoskodástól, mint a főispáni önkénytől megoltalmazó rendezését törvényhozás útján.194 mintaadók voltak az ország többi törvényhatósága számára". VÖLGYESI. 2002/a. 167., 179. Másfelől éppen a Törvényhatósági Tudósítások tették Pestet vezérvármegyévé. 1931536:36. te., 1548:66. te., 1647:76. te. 194 Somogy megye egyfelől a „megyebeli szerkezet gyökerét" sértő visszaélések minél előbbi, rendes, alkotmányos úton történő eltörlését, másfelől a tárgy körül fennálló hiányok orvoslását óhajtja. A rendelet a megye szerint nem vezet ehhez az üdvös célhoz, sőt mélyen „megrázkódtatja" a szabad tisztválasztást, „megyebeli szerkezetünk ezen sark alapját". Különösen két tekintetben sérelmes a „hazai álladalomra": egyrészt olyan tárgyról határoz, ami a törvényhozás jogkörébe tartozik, másrészt minden orvoslást és hiányt a főispáni hatalom törvényeken túli kiterjesztésével kíván megoldani, miközben sokszor éppen ők a pártoskodás okai, vagy „fejei", a kijelölés révén, és módjuk nyílna a saját ügyükben törvénytelen, részrehajló bírákká válni. A megye a választások rendezését az 1791:12. te. értelmében a legközelebbi országgyűlésen rendezné. MOL A 39 1837:3427. 2-3. föl. A zalai felirat uralkodói rendezést ugyancsak nem fogad el, és deklarálják, hogy a választásokat a törvényhozás útján kell rendezni, ellenkező esetben nem várható se stabilitás, se szilárdság: Uo. 1836:17 033. 2. föl. Fejér megye rendjei feliratukban amellett, hogy tisztelettel fogadják az uralkodónak a rend fenntartására, a kicsapongások meggátlására és a szavazási szabadság fenntartására irányuló törekvéseit, Pesthez hasonlóan az 1791:12. tc.-hez való ragaszkodás bázisán utasítják el a 107
