Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Közlemények Egy következő szempont lehet a kapcsolati hálók vizsgálata: érintkeztek-e egymással a megyék, összehangolták-e véleményüket? A közgyűlési vitákon a személyi tényezőkre országos szinten nem találtunk utalást, ennek ellenére né­hány megállapítást tehetünk. Bár a zalai állásfoglalásról Kossuthék később sem tudósítottak, valószínűsíthetjük, hogy a megye véleményére Deák Ferenc szemé­lye miatt többen is figyeltek, s mivel ahogy láttuk, Zala az elsők között utasította el a rendeletet, állásfoglalásuk befolyásolhatta a többi megyét is. A Törvényhatósági Tudósítások a politikai tárgyú levelezés funkcióját a ter­rorkurzus idején átmenetileg sikeresen átvette és betöltötte, a tisztválasztási normatívum szempontjából ennek csak 1836 decemberétől, az első tudósítások közlésétől volt jelentősége, de az ifjak ügye és a többi politikai per miatt a rende­let ekkor is többnyire csak másodvonalbeli hírként szerepelt, a szólásszabadsági sérelem dominálta az országos politikát.189 A Törvényhatósági Tudósítások ese­tében mindazonáltal három szempontot kell figyelembe vennünk a közlések minőségének értékelésekor: ez utóbbi függött egyrészt a megyei levelező szemé­lyétől, másrészt a Törvényhatósági Tudósítások terjedelmi meghatározottságai­tól és a tartalmi súlyozástól is. Molnár András megyei kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a tisztújítások esetében más tárgyakkal ellentétben a megyék között — ekkor még — általában nem zajlott egyeztetés, se levelezés, sokkal inkább autochton me­gyei „produktumok", leszámítva az 1836. évi rendelet koordináltnak tűnő egy­séges elutasítását.190 Madarász József emlékiratai megerősítik Molnár megállapí­tását, és az egyeztetés kezdetének időpontját: pont a Fejér megyei siker kapcsán döntő szerepet tulajdonít a politikus annak, hogy Madarász László a somogyi reformellenzék tagjaként a rendelet ottani vitájában, tanácskozásaiban is részt vett, és gyakorlati tapasztalattal, „bejáratott" érvekkel a háta mögött tudott fel­lépni a fejéri közgyűlésen.191 A megyék feliratai közül részletesebben elemezzük Pest megye 1836. nov­ember 16-i feliratát, mert bár nem a későbbi „vezérvármegye" írt fel elsőként, de tartalma, szerkezeti felépítése, érvei és állásfoglalása véleményünk szerint rep­rezentatív: példázza, és az időbeli eltolódás miatt már szintetizálja is a többi megye hasonló tárgyban született feliratainak lényegi elemeit.192 A bevezető 189 Ezt az arányeltolódást, a normatívum hírértékének háttérbeszorulását támasztják alá Völgyesi Orsolya idézett, Pest megyei kutatásai is: VÖLGYESI, 2002/ a. 190 MOLNÁR, 1989. 22. Molnár egy esetről tud — 1840-ből — amikor Zala a Pest megye által kidolgo­zott önkormányzati rendszabályok kézhezvétele után maga is kijelölt egy választmányt hasonló átfogó közigazgatási rendszabás kidolgozására, de ez a munkálat 1848-ig már nem készült el. 191 Madarász, 1883.36. 192 MOL A 39 1836:17 281. 2-3. föl. A Pest megyei felirat kiemelésének indokoltságát alátámasztják emellett Völgyesi Orsolya kutatásai is, aki kormányzati és titkosrendőri forrásokra építve jutott arra a következtetésre, hogy a megye ekkorra már egyre nyilvánvalóbban az oppozíció központ­jává vált, kormányzati szempontból az ország talán legveszedelmesebb megyéje, politikája példa, így „1836 júniusától nagyjából 1837 nyaráig a Pest megyei közgyűlések határozatai egyértelműen 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom