Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények Ebből a csoportból különösen érdekes Zemplén állásfoglalása, illetve „elegánsabb" stratégiája. A megye ugyanis az 1830-as években — pl. Kossuth és Lónyay Gábor köre miatt — az ellenzéki megyék prominensebbjei közé tartozott, mégse utasította el azonnal a rendeletet. Az októberben határozott, és a tisztválasztási rendtartás kidolgozásával megbízott deputáció jelentése kapcsán a megye 1836. december 2-i közgyűlése írt fel az uralkodónak. A feliratban kifejtették, hogy a normatívumot továbbra is átmeneti intézkedésnek tekintik a választások országgyűlési rendezéséig, egyben ürügyet találtak benne, sőt, utasításként értelmezték saját átmeneti intézkedések kidolgozására, mivel a kétté- nyezős felállás miatt a választók által elkövetett visszaélések megrendszabályo- zása mellett a főispáni jogkör korlátok közé szorítása is elengedhetetlen. Zemplén tehát bár ismét kifejezte háláját az uralkodói szándék üdvössége miatt, deklarálta: amennyiben az uralkodó nem hagyja jóvá a felterjesztett zempléni munkálat minden(l) pontját, a megye a kérdés országgyűlési rendezéséig visszatér a korábbi, érvényesnek tekintett törvények és megyei rendtartások által kijelölt rendszerhez.180 A megye ezzel összefüggésben kérte, hogy az 1794-ig általános rendes választás alá eső jegyzői hivatalt a főispáni kinevezéssel szemben ismét a megye rendjei választhassák, mivel nem találják a kinevezéses gyakorlat jogalapját. Kérésük alátámasztására mellékeltek ugyanakkor a felirathoz egy, a megyei jegyzői hivatal 1699 és 1794 közötti betöltésének gyakorlatáról szóló zempléni levéltári kivonatot.181 A zempléni feliratra és tervezetre válaszul az uralkodó 1837. február 9-én utasította a Helytartótanácsot, hogy a tárgyban eddig született bizottsági (vagyis az 1790-ben és 1827-ben kiküldött országos bizottságok munkálatainak véleménye), illetve kormányszéki vélemények, döntések, és a megyei tisztújításoknál esetenként kiadott statútumok, rendelkezések alapján a dikasztérium készítsen egy kimutatást, elemzést, amelyben a zempléni (és a vele ekkor már együtt tárgyalt tornai) munkálatot az említett jogelőzményekkel összeveti. Az uralkodói utasítás irányelve szerint a tervezet elutasítandó, ha a helytartótanácsi elemzés az összevetés során annak akár csak egy pontjával kapcsolatban is kifogást emel (azaz nem „approbálja").182 Az uralkodó a felterjesztett tervezeteket végül nem hagyta jóvá.183 Zemplén ennek megfelelően módosította álláspontját a normatí- vum elfogadásáról, s a kedvezőtlen uralkodói leiratra válaszul hozott, 1837. április 11-i feliratukban jelezték, hogy a tisztújítások tekintetében az addig fennm° MOL C 441837. F. 66.11-12. föl. 181 A kérelem: uo. 1837. F. 66.12. föl. A jegyzői hivatal választásáról szóló kivonat: uo. 2-4. föl. 182 A Helytartótanácsnak szóló utasítás másolata az 1837:2009. sz. kancelláriai aktából átemelve: MOL C 44 1837. F. 66. 17. föl. Az utasítás a megyének küldött értesítéssel (decretummal) együtt: MOL A 39 1837:2009. föl. 2-3. 183 A Helytartótanácsnak szóló uralkodói utasítás és a legfelsőbb elutasításra végül válaszul született zempléni felirat közötti — elemzésünk szempontjából az eredményt nem módosító — fázis (a Helytartótanácsi kimutatás, vélemény elkészülte, majd az uralkodói elutasítás) iratait, vagy az ezekre utaló jelzetet nem találtuk se a Kancellária, se a Helytartótanács vármegyei osztályának vonatkozó aktái között. 104
