Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó telműen alátámasztotta, miután meghagyta officiálisainak, hogy a püspökséget, azaz a várat és a birtokokat adják át unokaöccsének, Ferencnek, aki a családi vagyon más javaiból ezért nem is részesült. Feltételként azonban kikötötte, hogy testvéréhez, Györgyhöz hasonlóan, tegyen felvallást a végrendelet elismeréséről, és az özveggyel, illetve leánygyermekeivel szemben ne támasszon további követeléseket. Mindezen felül még kapott 6000 forintot, noha — miként Thurzó Elek megjegyezte — a püspökséget eleve ő szerezte vissza idegen kezekből (nevezetesen az említett Török Bálinttól). Kétségtelen igaz, amit Szekfű Gyula írt, amikor a katolikus egyház Mohács utáni katasztrofális helyzetének példáit sorolta: „A nyitrai püspökség ebben az időben egyszerűen Thurzó családi vagyonnak számított."28 A birtokbavétel korántsem zajlott azonban problémamentesen. Elek özvegye, Székely Magdolna — aki maga mögött tudhatta kiterjedt rokonságát, mindenekelőtt vejeit, köztük Báthory Andrást, számos vármegye ispánját és jövendőbeli tárnokmestert — nyilvánvalóan nem sietett a Nyitra megyében 34 faluban 423 portával bíró püspöki birtok-együttes átadásával.29 Mi több még a végrendelet másolatát sem akarta kiadni a kezéből. Ez tűnik ki Thurzó Ferencnek az uralkodóhoz küldött két folyamodásából (1543. május 12. és 13.), amelyekben jelenti hazatérését és felajánlja szolgálatait („debitos labores, studia, officia Sacratissimae Maiestati Vestrae patriaeque praestare cupiens ex Italia nuper adveni"), kérvén a püspökség mielőbbi átadásának elrendelését. Annál is inkább, mert híreket hallott arról, hogy az özvegy zálogba akarja adni Perényi Péternek. E kérésnek az egy esztendeje hivatalban lévő új helytartó, Várday Pál esztergomi érsek (maga is Thurzó Elek egyik testamentáriusa) és tanácsosai támogatása adott különös nyomatékot. Ok két nappal később, a helytartóság (locumtenentia) titkárának, Szerémi Sebestyénnek (aki egykor Thurzó Elek titkára volt) az uralkodó előtt előadandó ügyekről kiállított utasításukban nemcsak beszámoltak az özvegy vonakodásáról, de Thurzó Ferencről is kifejtették véleményüket. A legjobb erkölcsökkel felruházott, tanult fiatalként jellemezték, akit nem tartottak érdemtelennek a püspökség elnyerésére. A döntést már csak azért is sürgették, mert a püspök egyben a vármegye ispánja is, és ezekben az időkben — írták — egy asszony nem alkalmas, hogy megoldja azokat a nehézségeket, amelyek a vármegyében előfordulhatnak.30 A helytartóság támogatása mellett Thurzó számíthatott egy további (harmadfokú) rokon, a család ausztriai ágának megalapítója, Thurzó Bernát (Bernhard) támogatására. O 1535 és 1539 között étekfogói, 1539-től pohárnoki címet 28 Szekfű, 1935. 237., 239. 29 Vö. Maksay, 1990. 568. 30 ÖStA HHStA UA. Fasc. 51. Konv. B Föl. 76-83. Kivonatos közlése: ETE 261-262. Az utasítás szerint az ispáni teendőket Székely Magdolna nevében veje, Báthory András látja el, aki azonban Somogy, Szabolcs és Szatmár vármegyék ispánja is, így van elég dolga. 9