Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények viselt a bécsi Habsburg-udvarban.31 Egymással való kapcsolataikat nyilvánvalóvá teszi, hogy Ferenc mindkét folyamodványban név szerint hivatkozott Bernát- ra, miután neki adta át okmányait és őt kérte: az uralkodónál pártfogolja ügyét. Azt, hogy a közbenjárás megtörtént, Ferdinánd király 1544. február 12-én Székely Magdolnához intézett parancsa igazolja. Ebben az uralkodó Thurzó Ferenc, János és Bernát kérésére meghagyta az özvegynek, hogy haladéktalanul adja át a nyitrai jószágot.32 Ennek feltételeként kellett megtennie Ferencnek említett felvallását, amellyel elismeri Elek végrendeletét, és lemond esetleges követeléseiről. Erre figyelmeztette őt testvére, György is, aki változatlanul az olmützi püspöki aulában élt, ekkor már Szaniszló püspök utóda, a nem kevésbé ismert és jelentős humanista, Jan Dubravius mellett.33 Bizonyos, hogy Dubravius is ismerte Thurzó Ferencet, miután a halakról és a halastavakról — eredetileg Thurzó Szaniszló biztatására és Anton Fugger számára — írt művét, amelyet 1547-ben Boroszlóban nyomtattak ki, neki ajánlotta. Az sem kizárt, hogy ő maga is közben járt Ferdinándnál a nyitrai ügyben, miután a cseh rendek képviseletében többször tárgyalt az udvarban a törökellenes segélyek ügyében.34 Végül is 1544. április 23-án a nyitrai káptalan előtt megszületett a végrendeletre vonatkozó felvallás, amelyben Thurzó Ferenc választott nyitrai püspök kijelentette, hogy megelégszik a számára hagyományozott javakkal, és az özvegyet, valamint leányait örökségükben nem háborgatja. Másnap a nyitrai káptalan írásba foglalta a vár átadásáról létrejött megállapodást is. Ezzel elhárult minden akadály a nyitrai vár és a püspöki birtokok átvétele, lényegében a püspök és a főispán hivatalba lépése elől.35 Ettől kezdve Thurzó Ferenc részese lett az országos közügyeknek, ami az egymással gyakori viszályokba keveredő nagyurak által uralt vidéken soksok helyi problémát is jelentett.36 Fia összegezzük azokat a tényezőket, amelyek a fiatalember számára lehetővé tették a gyors beilleszkedést, az első helyen kétségkívül a családi kapcsolatokat, a Thurzó família biztosította hátteret kell megjelölnünk. Ehhez társult a humanista kapcsolatrendszer, amelynek jelentőségét különösen aláhúzza Várday Pál érsek-helytartó hasonló szellemisége. Végül, de nem utoljára szám31 Ludiková-Mikó-Pálffy, 2006. 328. 32 ETE 341-342. Nr. 298. 33 Uo. 347-348. Nr. 306. Thurzó György — hivatkozva az olmützi püspökre is — arra figyelmeztette testvérét, ne pereskedjen Székely Magdolnával, nehogy valaki harmadik kapja meg a püspökséget. Thurzó György életére (aki Elek végrendeletében ifjabbik Györgyként szerepel) 1.: ROTHKEGEL, 2007. 334. Nr. 114, illetve uo. 1. jegyz. 34 Uo. 135-136., 341-342. Nr. 120. Jan Dubravius életére vö. még: http://de.wikipedia.org/wiki/Johannes Dubravius [a letöltés ideje: 2010 februárja], 33 ETE 351-354. Nr. 310-311. 36 Ennek jelzésére egy kevéssé ismert ügyet említhetünk, nevezetesen a boroszlói (breslaui) kereskedők panaszát, amellyel a rablások, törvénytelen vámszedések miatt a magyar országgyűléshez fordultak. Noha kérésükre a rendek külön törvénycikket (1546:51. cikkely) is alkottak az utak szabaddá tételéről, a boroszlói szenátus mégis kénytelen volt védleveleket beszerezni Trencsén, Lip- tó, Turóc és a bányavidék uraitól, Podmaniczky Rafaeltől, Kosztka Miklóstól, Pekry Lajostól, Révay Ferenctől és Mária királyné bányavidéki biztosaitól. APW Hs O 21. Nr. 3893. 10
