Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Irodalom - BALOGH ISTVÁN: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. A szöveget gondozta, s. a. r., szerk.: KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Nyíregyháza, 2008. 172 o. (Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER)

Irodalom összeadott számsorai (amelyek pedig a szöveges elemzésekben jól szerepelnek!). Úgy vélem, talán szerencsésebb lett volna, ha a 3. szintű alfejezetek is bekerülnek a tartalomjegyzékbe, segítve a kötet használatát. A recenzens sajnálkozását, de egyúttal reményét is kifejezi a 17. századot bemutató rövid fejezetnél. A 17. századra vonatkozóan a szakirodalom a téma vonatkozásában égbekiáltóan hiányzik. Egy-egy ismertetésen, áttekintésen kívül valóban semmilyen fogódzó nincs a kamarai uradalmak (köztük az itt részletesen tárgyalt tíz, de emellett a számtalan kisebb-nagyobb vár és uradalom) 17. századi sorsára, igazgatására, gazdálkodására vagy az élelmezési szervezetre, hadsereg-finanszírozásra vonatkozóan. Talán egy alapkutatásokra épülő, hasonló szempontokkal, de mindenképpen korszak specifikus felvetésekkel dolgozó „2. kötet" teljes körű áttekintést adhatna a törökellenes határvédelmi rendszer hátterét jelentő kamarai uradalmak hódoltság kori történetéről. Oross András BALOGH ISTVÁN SZABOLCS VÁRMEGYE TERHEI A17. SZÁZAD VÉGÉN A szöveget gondozta, s. а. г., szerk.: KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 2008. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai, III. Tanulmányok, 17.) 172 o. A vidéki tudományos műhelyek elmúlt évi könyvterméséből nem csak az értékmegőrzés és közzéadás áldozatos tevékenysége, e törekvés magas szintű megvalósítása révén, de a Szerző témaválasztása miatt is kiemelésre méltó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár azon kötete, amely az egykori levéltárigazgató, a történeti etnográfia, település- és társadalomtörténet napjainkra joggal emblematikussá vált személyének, Balogh Istvánnak (1912-2007) kismonográfiává érlelt posztumusz munkáját tartalmazza. A kora újkori megye- és közigazgatás kutatása máig csekély figyelmet fordított a Wesselényi-összesküvés lelepleződését követő időszak, a Lipót-féle abszolutizmus új szakasza, illetve a Thököly-féle kurucmozgalom, majd a visszafoglaló háborúk helyi eseményeinek feltárására. A helyi és regionális történések rekonstrukcióiban döntően egy, a központi kormányzati utasítások végrehajtásával, a katona tartás, adóztatás súlyos terheivel, a beszállásolt és átvonuló katonaság hatalmaskodásaival szembeni panaszok tömegével fémjelzett, de konkrétumaiban máig kevéssé ismert, ún. „köztes" időszakként jelenik meg a 17. század utolsó harmada. Pedig a csekély mérvű feltártság csupán a forrásadottságokkal nem indokolható, hiszen a század korábbi évtizedeinek megyei igazgatását döntően jelentős hiányokkal érzékeltető vármegyei iratsorozatoknak (pl. Sopron, Vas, Zala, Moson vármegyék 385