Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)
Soó s Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" kiváltképpen pedig az építőszékek tartásakor. A vármegyében élve pedig bő és elmélyült ismereteket szerezhetnének a vármegye társadalmi-gazdasági viszonyairól, a belső állapotairól, a karok és rendek gondolkodásmódjáról, valamint a hivatalukat viselő vármegyei magisztrátus tagjairól, jellemükről és értelmi képességeikről. Mindezeknek az ismereteknek a birtokában pedig az egyes tisztségekre a tiszti választásokon olyan személyeket javasolhatnak, akik valóban alkalmasak a vármegyei officiumok betöltésére. így a karok és rendek körében nem lesznek zavarok a restaurációk lefolytatása során. A főispánoknak tehát mindenképpen előnyükre fog válni, ha a rendek között élnek, velük gyakran találkoznak, és őket a közéletben jól megismerik. A tisztújítások alkalmával pedig a törvény szem előtt tartásával 3-4 jól szituált személyt tudnak kandidálni, akik az illető magisztrátusi tisztségre teljesen megfelelnek, tekintet nélkül vallásukra és egyéb magánviszonyaikra. A nádor a főispáni jog- és hatáskört illető javasolt változtatások után konkrétan az építőszékek lefolytatásának módjáról értekezett, beleértve a szavazási eljárást is. Szükségesnek vélte, hogy a vármegyei restaurációt megelőzően írják össze a vármegyében szavazóképes és -jogosult nemeseket. Az elkészült regisztrumot az építőszék tartása előtt közvetlenül megvizsgáltatná, és engedélyeztetés végett a rendeknek bemutatná. A nádor úgy vélte, hogy a választási regisztrummal el lehetne érni azt, hogy az abban feltüntetett személyeken kívül senki más nem jelenjen meg a tiszti választás színhelyén. Azaz az illetéktelenek számára a szavazást nem engedélyezhetnék. Ezzel az intézkedéssel továbbá elejét lehetne venni annak, hogy a szavazástól mindazok a személyek — kiváltképpen a nagyobb tömegek — távol maradjanak, akiket, illetve amelyeket a törvény értelmében nem illeti meg a szavazati jog. Ez utóbbiak jelenléte a tiszti választásokon ugyanis a pártoskodás (frakciózás) szellemének a magvát hintheti el. Veszélyes e tömegek jelenléte azért is, mivel közbekiabálásaikkal az egyik párt javára a másikkal szemben szavazati többséget szerezhetnek. Előfordulhat az is, hogy a tömegek befolyásukkal a vagyonosabb, mérsékeltebb birtokos személyeket kizárják a választásokból. A választójogosultak előzetesen összeállított jegyzéke egyébként nem sérti a rendek előjogait. Sőt ez a foganatosítandó intézkedés inkább a hely szentségét és az esemény szellemét erősítené és az arra illetéktelenek számára mintegy megtiltaná, illetve megakadályozhatná a választások színhelyére a belépést. Ami az építőszéket megelőzően a választásra jogosultakról készítendő jegyzéket és a választásokra jogosulatlanok kizárását illeti, a nádor javaslata nem volt újszerű. A vármegyék közül többen ugyanis a saját hatáskörükben összeállított statútumokban meghatározták, kik vehetnek részt a restaurációkon. Az már más kérdés, vajon a statútumban lefektetett elveket és szabályokat minden esetben következetesen betartották/betartatták-e, s a választásokra nem jogosultakat ki tudták-e szűrni, illetve távol tudták-e a restaurációs közgyűléstől tartani. A nádor változtatásokat kívánt eszközölni a jelöltekre történő szavazás lefolytatásának módjában is. Úgy látta, amennyiben az új tisztségviselőket egy77
