Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Műhely - LACZLAVIK GYÖRGY: Csilla von Boeselager bárónő hagyatékának rendezése Höllinghofenben (2008. október 15,-december 18.)

Laczlavik György: Csilla von Boeselager bárónő hagyatékának rendezése Höllinghofenben mion, értékes rakománnyal megpakolva, Magyarország irányába. Kezdetben főként orvosi eszközök érkeztek. Magyarországon Kozma Imre atya, zugligeti plébános fogadta a szállítmányokat, és az ő vezetésével sikerült ezeket a legmegfelelőbb helyekre eljutatni. Kozma Imrével a báróné 1987 augusztusában ismerkedett meg. 1988 végén kapták csak meg a magyar kormánytól a várva várt engedélyt arra, hogy Magyarországon a máltai kereszt alatt működő egyesületet alapítsanak. 1988. december 14-én alapították meg hivatalosan — Csilla asszony elnökletével — a Német Szövetségi Köztáraságban az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst е. V. (UMCD)

4 nevű szervezetet, ezt követte nem sokkal később, 1989. február 4-én, az UMCD magyarországi testvérszervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) budapesti megalapítása. A szervezet elnöke Kozma Imre atya lett, Csilla asszony sokáig mint elnökhelyettes, majd később mint tiszteletbeli elnök segítette az MMSZ munkáját. Az UMCD és az MMSZ volt az első német-magyar bilaterális egyesület, és sokáig az egyetlen máltai szervezet az akkori keleti szektorban. 1989 augusztusában azután egy csapásra ismertté vált mind Csilla von Boeselager bárónő, mind az MMSZ „arca". Az NDK-ból érkező menekültek ügye a budapesti Német Nagykövetség számára kényes feladatnak bizonyult. Az UMCD/MMSZ azonban — Csilla asszony vezetésével — augusztus 14-én megalapította az első menekülttábort a zugligeti plébániatemplom kertjében, amit azután Csillebércen újabb követett. A menekültek gondozása egészen november 14-ig eltartott, habár Magyarország már szeptember 11-én megnyitotta nyugati határait az országban tartózkodó kelet-német állampolgárok előtt. A következő két hónapban a táborok a Nyugatra tartó utazás közbülső állomásaiként szolgáltak. Az MMSZ követlen megalakulása után gyorsan növekedett. Sorra alakultak a vidéki csoportok az egész országban, többek között Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely városokban.

5 A csoportok számával együtt növekedett a segítő kezek száma is. így a következő évek sorozatos krízishelyzeteiben az MMSZ helyt tudott állni. Gondoljunk itt a gyors és fáradhatatlan segítségnyújtásra, amire a szükséget szenvedő emberek számíthattak a romániai forradalom (1989 decembere), vagy a jugoszláviai háborúk (1991 augusztusa óta) idején. A krízishelyzetekben nyújtott segítségnyújtáson kívül azonban maradt erő arra is, hogy Magyarországon, illetve a határokon túl (Kárpátalja, Erdély, Szlovákia) kórházakat szereljenek fel, szegénykonyhákat hozzanak létre, gyerek- és öregotthonokat rendezzenek be. Sőt, a kamionok százai továbbra is 4 Az UMCD alapszabályát 1988. december 15-én fogadták el, de csak 1989. február 21-én jegyezték be hivataloson az egyesületet. Elnökhelyettesek kezdetben Friedrich Graf von Westphalen és Ugrón Imre voltak. 5 Már 1989 áprilisában megnyitotta kapuit az első nem budapesti máltai központ Békéscsabán, közel a román-magyar határhoz, hogy a máltaiak jobban tudjanak törődni az egyre növekvő számú romániai menekülttel. 359