Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Műhely - LACZLAVIK GYÖRGY: Csilla von Boeselager bárónő hagyatékának rendezése Höllinghofenben (2008. október 15,-december 18.)

Műhely rótták szokásos útjukat Höllinghofen és a magyarországi célpontok között. Történt mindez annak ellenére, hogy Csilla asszonyt súlyos betegség kínozta, ami 1992 óta tartósan tolószékbe kényszerítette. 1991 áprilisában alapította meg a Boeselager'sche Stiftung Osteuropa Hilfe е. V. (ОН) nevű szervezetét, azzal a céllal, hogy felekezeteken és pártokon felülemelkedő segítséget tudjon nyújtani.

6 A mind a mai napig működő OH egy magánalapokon működő egyesület, ami az MMSZ különféle csoportjain, egyházakon és a máltaikon kívül számos, nem egyházi csoportosulással is szorosan együttműködik. Csilla asszony súlyos egészségügyi problémái ellenére is aktívan részt vett karitatív egyesületeinek munkájában, egészen 1994. február 23-án bekövetkezett haláláig. Feladatait halála után Dr. Wolfhard von Boeselager báró vette át. Még életében több kitüntetéssel ismerték el érdemeit. Ezek közül a legjelentősebbek a Német Szövetségi Köztársaság érdemkeresztje (1989), a Frauen für Europa-díj (1991), a Magyar Köztársaság érdemkeresztje (1991) és a St.-LiboriusMedaille für Einheit und Frieden (1992). Halála után kapta meg a Máltai Lovagrend nagykeresztjét (1999) és több város díszpolgárságát, így pl. Miskolcét 1997ben. Л hagyaték feldolgozása. Höllinghofen Csilla von Boeselager iratanyagának rendezésére a höllinghofeni kastélyban került sor.

7 Höllinghofen Észak-Rajna-Vesztfália tartomány arnsbergi igazgatási területének (

Regierungsbezirk) Sauerland nevű járásában (Kreis) fekszik és közigazgatásilag Arnsberg városhoz tartozik. Höllinghofent (Schloss Höllinghofen, Wasserschloss bei Vosswinkel) először 1036-ban említik, II. Konrád császár oklevelében Hullikinghouon néven. A 14. században a soesti Szent-Patroli Prépostság birtoka volt, 1371-ben pedig a báró Fürstenberg családé lett. A következő századokban több birtokosa is volt, többek között Wilhelm von Bayern (a kölni érsek — Ernst von Wittelsbach — törvénytelen gyermeke) vagy a báró Kanitz család. 1754-ben vásárolta meg a kastély jelenlegi tulajdonosa, a báró Boeselager család. Többször átépítették, sőt egy 1765. évi tűz után az alapoktól (amelyek építése a 13. századra tehető) teljesen újjá kellett építeni.

8 A 20. század első felében aztán ismét bővítették, 1924-ben építették hozzá az ún. Neubaut, amelynek tornyában a családi levéltár két szobája is helyet kapott. Vesztfáliában sajátos helyzete van a nemesi levéltáraknak. A vesztfáliai nemesség képviselői 1923. december 11-én létrehozták Münsterben a Vesztfáliai Nemesi Levéltárak Egyesületét, azzal a céllal, hogy levéltáraikat közös erővel 6 „Beistandsleistung gegenüber Kranken, Armen, Flüchtlingen, kinderreichen, bedürftigen Familien, Opfern außergewöhnlicher Katastrophen, wobei in erster Linie die Empfänger dieser Leistungen Menschen aus den mittel- und osteuropäischen Ländern sind." Ez olvasható az egyesület alapszabályának 2. § (2) bekezdés 1. pontjában. (Höl.Stf. v. Nr. 333). 7 Mellékesen megjegyezve: a levéltárosokat is a kastélyban helyezték el. 8 A családra vonatkozóan: KLOCKE, 1938; KLOCKE, 1959; KLOCKE, 1977. 360