Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - REISZ T. CSABA: Lipszky János jelentése a magyar nemesi felkelésnél történtekről, 1809

Reisz Т. Csaba: Lipszky János jelentése a magyar nemesi felkelésnél történtekről, 1809 Az utolsó nemesi felkelés centenáriumára készülődve R. Kiss István volt az, aki Kisfaludy munkájának felhasználását tervbe vette. Kutatásaihoz kikölcsönözték neki az Országos Levéltárban őrzött kéziratot, bár mint írja, „több idei kutatás után" történt csak ez meg.

1

5 R. Kiss azonban a kézirat közelebbi helyét nem adja meg (Kisfaludy munkáját olyan mélységben használta fel, hogy pl. а II. kötetben „Az insurrectio hősei" az ő német nyelvű kéziratának, a függeléknek R. Kiss Kálmán általi fordítása csupán). Kisfaludy igaz történetét végül Gálos Rezső rendezte sajtó alá, a költő más hátrahagyott munkáival egy kötetben. A dokumentumhoz fűzött jegyzet szerint a szöveget az Országos Levéltárban őrzött eredeti kézirat szerint, betűhíven adták közre, mert a Bécsbe felterjesztett tisztázat már rövidített szöveg. A forrásközlésben a nádor által az eredetiből kihúzott szövegrészeket []-ben megadták. Gálos megjegyezte, hogy a kézirat a költő halála után hosszú időre szem elől veszett, valószínűleg József nádor alcsúti birtokán őrizték, onnan került a levéltárba. Pontosabb jelzetet itt sem adott meg a kötet összeállítója.

1

6 R. Kiss István azon megjegyzése, hogy az országos levéltárból csak hosszabb kutatást követően kapta kölcsön a dokumentumokat történeti munkája megírásához, a helyismerettel rendelkező kutatókban felébreszti azt a gyanút, hogy a kölcsönzésnek máig fennmaradt dokumentációja lehet a levéltár korabeli adminisztratív ügyiratai között. A kicsit megtévesztő tárgy ellenére — a referens szakértelme miatt — viszonylag könnyen megtalálható volt az ügyintézés iratanyaga, amelyből pontosan megállapítható volt, hogy több más irat között Kisfaludy Sándor nemesi felkelésről szóló őszinte történetét is kikölcsönözte a Győr megyei alispán R. Kiss István számára.

1

7 A Kisfaludy-kézirat jelzetei: MOL, N 25 1810. Fase. 9. rot. 34. Nr. 2907, 2908 (1. periódus), 2949 (függelék); illetve 1811. Fase. 9. rot. 34. 2987, 2988 (2. periódus), 3003, 3004 (3. periódus). A magyar nemesi felkelés történetének elkészítése az uralkodó számára A fennmaradt és jelen tanulmány elkészítéséhez tüzetesebben megvizsgált levéltári dokumentumok, továbbá az ezzel összevetett könyvészeti adatok az utolsó nemesi felkelés történetének megírását, abban Kisfaludy Sándor közreműködését más megvilágításba helyezik. I. Ferenc császár-király 1810. március 30-án intézett legfelsőbb kéziratot (Handbillet) testvéréhez, József nádorhoz: „A legutóbbi háború idején Kedvességedre bízott nemesi felkelőket és hadseregem más csapatait illetően mind Önnek [meghagyom], mind az Önre bízott hadtestek különféle alegységeihez vezetőként beosztott vezérkari törzstiszteknek parancsolja meg, hogy arról, ami az 1

5 R. Kiss, 1909-1911.

1. IX. 1

6 GÁLOS, 1931. 600., 604. 1

7 A levéltári anyag kölcsönzésére vonatkozó ügyirat: MOL, Y 1 1-62/1909. Az uralkodó saját kezű feljegyzéseit tartalmazó iratokat nem kölcsönözték ki. 259