Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)
Közlemények határoztathatik el". Ezért a helytartótanácshoz kívántak folyamodni, hogy „az Ujjító Székek, mint Ország Gyűlésére tartozó Tárgyat a' nem sokára tartandó Ország Gyűlésén fel vettetni, és azon közössen ez eránt hasonló meghatározást, a' Törvények sorjába béiktattatni" méltóztasson. Mindazonáltal készek voltak a következő építőszéken az üj választási rendelet szellemében eljárni. Ezt jelzi egy ideiglenes bizottság felállításáról született döntésük. Ezt a bizottságot megbízták a tiszti választószék lebonyolításával kapcsolatos statútum kidolgozásával. 22 0 Az építőszék rendtartását az 1819. július 17-i közgyűlés több helyen módosította, majd a vármegye főispánja, gróf Eszterházy János október 2-re kiírta a tisztújítást. A zalai és soproni tiszti választási rendtartásoktól eltérően Veszprém vármegye statútumában nem találhatók olyan kitételek, melyek egyértelműen előírták volna, kiket válasszanak meg a szavazatok többségével, és milyen tisztviselők esetében éljen a főispán kinevezési jogával. 22 1 Kétségtelen tény azonban, hogy a vármegye tiszti választószéke, amint arra már Hudi József rámutatott, csak részben zajlott le a statútumban foglaltak szerint. 22 2 Ebben jelentős szerepe volt a főispánnak, aki az építőszéket megnyitó beszédében kötelességszerűen elsősorban a restaurációs rendelet előírásainak pontos betartására hívta fel a szavazók figyelmét. Egyszersmind azt kérte, hogy a választás során a rendek teljesen mellőzzék a személyes érdekeket és a felekezeti elfogultságot. Furcsa módon azonban éppen maga Eszterházy volt az, aki negatív példával járt elől a választás lebonyolításában. Nyugodtan szemlélte, hogy az első és másodalispán, miután nevüket felolvasták, közös szavazással, 223 „egyes erővel 's kikiáltásokkal az előbbeni Hivatalukban (mellyeket több esztendőktől fogva jeles érdenekre és valamennyieknek legnagyobb megelégedésére viseltek) számtalan »Vivat« kiáltások között megerősíttetni méltóztattak, a' nélkül, hogy voksokra mentek volna". 22 4 Eszterházy egyes vármegyei tisztviselők esetében nem kívánt élni kinevezési jogával. A korábbi magisztrátusba beválasztott officiálisokat egyszerűen megerősítette tisztségükben. Csupán két személyt (az első és másodaljegyzőt), valamint a tiszteletbeli tisztségek viselőit nevezte ki. A 31 megválasztott tisztségviselő közül mindössze hét esetében (pl. főszolgabírók, alszolgabírók, a tiszti főügyész) került sor szabályszerű, tehát a voksoknak személyenkénti leadásával és összeszámlálásával lefolytatott szava22 0 Veszprém vm. IV. A. 1.1819. 51-53. sz.; MOL, Mikrofilmtár. 15 436. sz. film. - A vármegyének ezt a statútumát Hudi József közzétette, egyúttal elvégezte annak körültekintő elemzését is. Ld.: HUDI, 2000.48-55. 22 1 Veszprém vm. IV. A. 1. 1820. 782. sz.; MOL, Mikrofilmtár. 15 437. sz. film. Ld. erről még: HUDI, 2000. 50. 22 2 HUDI, 2000. 50. 22 3 Veszprém vm. IV. A. 1. 1820. október 2.; MOL, Mikrofilmtár. 15 437. sz. film. Ld. erről továbbá Eszterházynak Koháry kancellárhoz küldött jelentését: MOL, A 39 1820. No. 12 047. (Veszprém, 1820. október 4.) 22 4 HKT, 1820. (II.) 33. sz. (október 21.) 255. Ld. erről még a MK hasonló tartalmú tudósítását: MK, 1820. (II.) 35. sz. (október 31.) 275. Vö. erről még: HUDI, 2000. 50. 142
