Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279

Sarnyai Csaba Máté: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásához papság jól járt el, s hogy a nyugalom fenntartása nagy részben ezen klérusnak köszönhető". Ugyanakkor vissza is kérdezett, azt firtatva, hogy Madarász honnan nyerte azon információját, miszerint Haulik pénzeli Jellacicot, hiszen ő maga (mármint a miniszter) kérte fel, hogy egyházmegyéjébe visszatérve igyekezzen fenntartani a békét. A megszólított erőteljes hangú feleletében a hírlapokat nevezte meg forrásának és — kissé általánosítva — különben is köztudomásúnak nevezi a főpap ilyen irányú tevékenységét. Az élesedő vitában Perczel kifejtette, nem tartja meglepőnek Eötvös túlontúl mérsékelt álláspontját ebben az állam és a katolikus egyház kapcsolatát igen érzékenyen érintő kérdésben, de a miniszter óvatossága „a zágrábi püspökkel való szövetkezéshez" vezet, ami nem állhat szándékában, sőt „megtagadása volna a minisztérium részéről azon elveknek, melyekből a minisztérium keletkezett". Eötvös válaszára reagálva Madarász azt mondta, hogy a Muraközt a legkisebb hezitálás nélkül el lehetett volna választani a zágrábi püspökségtől, hogy ez által is kevesebb pénz folyjon Magyarországról Horvátországba. A vitában Glavina Lajos ismét felszólalt, és azt fejtegette, hogy a zágrábi püspök magyarországi birtokainak ügye nincs szoros összefüggésben a Muraköz egyházi hovatartozásával, a két kérdést más-más úton kell rendezni. Muraköz elválasztását illetően Glavina így érvelt: „Ez valóban szükséges, mert habár Muraköz most még csendes, habár a nép Magyarországhoz szít; ezt semmi esetre nem a zágrábi püspök kormányának, hanem az ottani lelkes tisztviselőknek s az ottani papságnak kell tulajdonítani". A képviselőház többsége végül azzal a kitétellel fogadta el Eötvös válaszát, hogy kikötötte: a továbbiakban is törvényes, de határozott fellépést vár tőle.

17 Kronológiailag a következő mozzanat Csány László másik, augusztus 10-én keltezett, Eötvösnek címzett jelentése.

18 Ebben azt írta, hogy napról napra fontosabbá válik a Muraköz zágrábi püspöki megyétől való elcsatolása. A 62 000 lakos egyelőre csendes, békés és nyugodt. Ez — a tisztviselők eléggé nem dicsérhető erélyességén kívül — nagyrészt az ottani papságnak köszönhető. Ez a hozzáállás a lelkészek részéről azonban csak addig volt tapasztalható, míg Haulik zágrábi püspök vissza nem tért egyházmegyéjébe. Azóta a hangulat a magyar kormány szemszögéből nézve fokozatosan romlik, ezért újólag felhívta a miniszter figyelmét a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való mielőbbi elcsatolására. Eötvös már a témáról folyó országgyűlési vita ideje alatt, egy július 26-án datált levelében

19 felkérte Scitovszky János pécsi püspököt — a püspöki kar egyik legbefolyásosabb, konzervatív szemléletű tagját — az átcsatolás egyházi végrehajtására. A muraközi főesperesség átcsatolásának terveit az ő levelezésének közlésével igyekszünk a következőkben bemutatni. 17 Közi, 1848. augusztus 5. 267. 18 MOL H 103. Közli: HERMANN, 1998.

1. köt. 167. (115. sz.). 19 A felzeten: 3297. sz. b. Vallás és Közoktatási Ministertől/Pécsi püspöknek. PPL. 1848/1701. Eredeti tisztázat. 283