Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279
Források Végül meg kell említeni, hogy a levélváltás-sorozatnak csak elvi jelentősége volt, mivel november 11-e után a magyar erők már nem tudták huzamosabb ideig ellenőrizni a Muraközt, így annak egyházi hovatartozása nem változott. 20 November 22-én, illetve december 12-18. között a magyar csapatok újabb támadásokkal igyekeztek távol tartani a Muraköztől az ellenséges seregeket, de a Windisch-Grátz tábornagy vezette összpontosított támadást követően Perczel Mór hadteste elhagyta Zala megyét, december utolsó napjaiban a Muraköz végleg a horvátok kezére került, 21 akik a gyakorlatban is végrehajthatták a terület közigazgatási értelemben Horvátországhoz csatolását. Ily módon az egyházkormányzati átrendezés lekerült a napirendről. * * * A források közlésénél egész szavakon nem változtattunk, szavakat nem hagytunk ki. A központozás és helyesírás viszont — az olvashatóság és az egységesítés kedvéért — a mai helyesírási szabályoknak megfelelően történt. Mivel a hangzásalak különbsége a helyesírási különbözőségek többségénél nem állapítható meg, ezért ezekben az esetekben is a mai helyesírás szabályait alkalmaztuk. Érvényes ez a magánhangzók utáni kettőzött mássalhangzókra, azokat olyankor is elhagytunk, ha ejtésük vitás (pl. melly = mely, hattalmas = hatalmas). Ugyanígy tettünk az összetett szavakban, illetve a nem rag helyzetben álló kettőzött mássalhangzókkal akkor is, ha mássalhangzó után következtek, mivel ezt kiejteni úgysem lehet, sőt esetleg félreértést is okozhatnak (pl. mosttan = mostan). Ugyancsak elhagytunk minden '-ot tekintet nélkül arra, hogy azt névelők (pl. a' király = a király), kötőszók (a'mely = amely) mellett, vagy a nak/nek rag helyett (pl. a királyok' szívei) használták-e a forrásban. A szavak egybe- vagy különírásánál is a mai helyesírási szabályokat tartottuk szem előtt, ezt alkalmaztuk az „az" illetve „a" névelővel összetett névmásokra és határozókra is (pl. az ki = aki, az hol = ahol, az mely = amely, az mint = amint). Természetesen az érthetőség mint fő szempont nem jelentette azt, hogy ne törekedtünk volna a szövegek stílusának, nyelvjárásának megőrzésére. A központozás változtatásai pedig elsősorban az akár egész oldalra rúgó körmondatok tagolását szolgálták. Kis- és nagybetűket cseréltünk ki időnként: például a megszólítások egységesítése kedvéért, illetve elhagytuk a felesleges nagybetűket a szövegekből. A forrásokban aláhúzott és (zárójelben írott) részeket eredeti formájukban közöljük. Célunk ezzel is az eredeti íráskép tükrözése. A közlői megjegyzéseket a szövegekben [ ]-lel jelöltük. Itt kell megjegyeznünk, hogy Scitovszky János pécsi püspök 1848. október 19-én Haulik György zágrábi püspöknek írott máso20 GRÉFIN, 1929. II. köt. 21-22. Idézi: MOLNÁR, 1998. 316. 21 Az 1848 októberétől decemberéig Muraköz térségében folytatott hadműveleteket részletesen bemutatta: HERMANN, 1995. 284
