Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Közlemények kék mezőben három arany koronás leopárdfej.

62 Ha hitelt adhatunk az ábrázolásnak, azt mondhatjuk, hogy a 17. század elejére — miként az azt követő időszakban is — a kék mezőben látható három arany koronát már Halics címerének, míg a kardot markoló kart Boszniáénak tartották. De mióta? Egy a „szarmaták" országáról (azaz Lengyelországról és a környező területekről) 1581-ben készült leírás a lengyel tartományok sorában vörös mezőben kiterjesztett szárnyú, fején koronát viselő csókának írja le Halics címerét, de más koronát nem említ.

63 A 17. század közepének leírása szerint Halics címere koronás csóka vagy császárfajd volt, most pedig három koronát használ.

64 Ugyanazon munka Bosznia címerét már kardot tartó páncélos jobbkarként írja le.

65 Azt, hogy a 17. században már Halics jelképe volt a három korona, megerősíti az előbb említett, 1608-ra datált képfelirat ábrája, s a később lengyel királyokká választott Vladislaus Sigismundus 1619. évi, Alexander Carolus 1633. évi és Johannes Kazimir 1637. évi pecsétjeinek 3+3 koronát ábrázoló pecsétje: e három „Princeps Polonae et Sveciae" címet feltüntető pecsét sem ábrázol csókát.

66 Ezek után igencsak nehéz állást foglalni, mit szimbolizálhatott a forrásokban fel-feltűnő egy, két sőt három korona. Boszniára utaló régi jelentése — ha volt ilyen — kezd megszűnni, hogy helyet adjon a kardot (szablyát) tartó karnak. Galíciára vonatkozó jelentése csak későbbre datálható, de a tartomány (terület) régebbi címerének mondott csóka, amely a 20. századig szerepelni fog Halics címerében, 1621-ben nem jelenik meg a tartomány pajzsán. E sorok írója húsz évvel ezelőtt a címerváltozatokról írva boldogult mesteréhez csatlakozva inkább Kumorovitz és az őt követő Csapodi Csaba véleményét fogadta el Mályuszéval szemben, de a bizonytalanságot több helyen jelezve.

67 Most egy fokkal kevésbé biztos, hogy akár Galicia, akár Bosznia címere volt az egy, két, három korona a 15. század második felében. Azóta sikerült olyan pecsétábrázolásokat találni, amelyek címerekhez kapcsolódva valószínűsíteni engedték, hogy a Báthorycsalád különböző korábbi címerpajzsain látható ékek (oldalékek) hogyan kezdenek a 15-16. század fordulóján Báthory Miklós váci püspök címerében farkasfogakká alakulni, vagyis az addigi heroldalakok címerképként szerepelnek a későbbi Báthory-címereken.

68 Általánosabban fogalmazva: a 20-21. század 62 Ltsz.: 1831. A forrást közlője a magyar nagycímer egy korai rajzának tartja, amit a koronát övező DEUS CUSTODIAT TE AB OMNI MALO körirat is alátámaszt. KUMOROVITZ, 1955.141. A kép további példányai is ismertek. MlKÓ, 200. 426. 63 „Halicsense verő vexillum Monedulam coronatam cum expensis alis in compó rubeo pro stemmate gestat hoc ut vides." GRAGNINI, 1581. 40. Hivatkozik rá: VÁRALLJAI CSOCSÁNY, 2005/a. 81. 64 „Halicia pro insigniis quandam habuit monedulam coronatam aut attagenam, nunc verő trés corones usurpat". De monarchia, 1609. 148. Hivatkozik rá (1656-os évszámmal): VÁRALLJAI CSOCSÁNY, 2005/a. 80. 65 „Bosna vei Bosnia [...] utitur pro insiguiis armato cubito aut ferrata dextra gladium vibrante. De monarchia, 2005.146. « GUMOWSKI, 1966.176. Tafel XII. 67 BERTÉNYI, 1988. 38. A kétség jelezve ugyanott: 23., 24., 26., 27. 68 BERTÉNYI, 2007. 55-63. 88