Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: l. Mátyás király címerváltozatai heraldikusaiként nem kerültünk-e túlságosan a tudományunk 17-19. században élő művelőinek a hatása alá, nem nézünk-e túlságosan teoretikus szemmel a címerképekre, heroldalakokra, sisakdíszekre és más pajzson kívül szereplő ko­rábbi heraldikai alkotóelemekre, pl. a rangjelölő jelképekre. Mátyásnak teoretikus szempontból nagyon érdekes 1484-1485-re datált cí­mere maradt fenn a visegrádi Herkules-kút oldalán (26. ábra). 69 A címer ábrája az 1480-as évek négyeit pajzsú, szívpajzsán a családi címer hollóját viselő gyű­rűspecsétjére emlékeztet, a pajzs első és negyedik negyede hétszer vágott, má­sodik és harmadik negyedében a cseh oroszlánnal. Itt azonban a pecséteken, pénzeken és Corvinákon szereplő ábrázolásoktól eltérően a címer pajzsfőjében nyitott korona is látható. A hagyományos felfogást követve itt is Halics vagy Bosznia koronájára kellene gondolnunk, ami ezúttal egy (az eddigiekhez viszo­nyítva) új osztásba került. De felmerül a kérdés: nem lehet egyszerűen királyi jelkép a korona? Demeter esztergomi érsek, bíboros (1378-1387) legátusi pecsét­jén balra fordult, kezében a kardinális méltóságjelvényét, a bíborosi kalapot tartó térdelő angyalt látunk, Demeter pontifikális pecsétje mezejének az alján a főpap térdelve, imádkozó alakja mellett jobbról-balról ugyanazt a címerábrát, de itt mindkét pajzs angyalai jobbra fordulnak (27. ábra). 70 Buda 1292. évi kettős pecsétjének előlapja hétszer vágott címerpajzsot ábrá­zol, sisak nélkül alkalmazott sisakdíszként a pajzs felső szegélyén két szőlőhaj­tással és három szőlőfürttel. A hátlap — címerpajzs nélkül — háromtornyos, kapus városfalrészletet mutat (28. ábra). Buda (egyoldalú) kisebb titkos pecsétjé­be (a 13. század végén) nem került be az 1292. évi szőlős sisakdísz, helyette a nagypecsét hátlapjának városfalrészletét egyszerűsített formában jelképező két szélső tornyot helyezték a hétszer vágott mezejű pajzs fölé (29. ábra). A közép­kor végén kőbe vésett budai kőcímer már nem alkalmaz sisakdíszt, a hasított pajzs felső mezejébe helyezi a két tornyot, a hasított alsó mező fölé (30. ábra). 71 Fel kell vetnünk annak a lehetőségét, hogy a Mátyás alatt vitatott jelentésű ko­rona esetleg nem általános királyi jelképként került-e Mátyás különböző címer­ábráira. Persze e feltételezésnek ellentmond, hogy Mátyás csaknem valamennyi címerábrát konkrét uralma alá került országhoz, tudományhoz tudjuk kötni. Miért szerepeltethetett Mátyás király konkrét országra utalás nélkül királyi ha­talmi jelvényt önálló címerpajzsban? Talán azért, mert nem származott királyi családból ...? De miért egy-kettő-három koronát? A pápák camelaucumra vagy phrygiumra helyezett egy koronás fejéke már az ezredforduló előtt kialakult, de a második koronát csak VIII. Bonifác (1294-1303), a harmadik koronát csak XI. Benedek (1303-1304) vagy V. Kelemen (1305-1314) uralkodása idején illesztették 69 Matthias Corvinus, 1982. Abb. 10. Vö.: ugyanott 384-385. *> BODOR, 1984. XXVII. tábla. 19 és 20. ábra. 71 BERTÉNYI, 2003. 86. 81. ábra, 87. 82. és 83. ábra. Buda város középkori pecséthasználatának feltárá­sát Kubinyi Andrásnak köszönhetjük: KUBINYI, 1961.110. 1-2. kép, 128-129. 22. kép. Három lom­bú korona látható a sáv ózott mezejű pajzs pajzsfőjében 1444-ben. POHL, 1982. 94. tabella. No. 184. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom