Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - VASS GERGELY: Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban 65

Vass Gergely csupán néhány településről töltöttek ki.

17 Fennmaradásuk ugyanígy „ügyviteli" érdekeket követett: a népszámlálások történetét feldolgozó Thirring Lajos írja például, hogy az 1900. évi népszámlálás táblaanyagából „sajnos egy alapcsoportosításon kívül csupán a demográfiai táblázatokat őrizte meg a statisztikai hivatal", amik így „különösen foglalkozási tekintetben hiányos[ak]".

18 A táblaanyagot eredetileg nem a KSH Levéltára, hanem az intézményen belül a Népszámlálás őrizte. Ennek oka, hogy folyamatosan használták: egyrészt régi statisztikákat új területi vagy fogalmi rend szerint dolgoztak át (megyehatárok változásai, népességkategóriák közti átváltások miatt például), másrészt a régi adatokból új kiadványok készültek (a termékenységről, a zsidóságról, települések nemzetiségi és vallási arányairól

19 stb.). Az anyagot a Statisztikai Hivatal a Népszámlálási Osztály nagyarányú leépítése után ez évben adta át a Magyar Országos Levéltárnak. Az átadás mikrofilmeket is érintett, a felvételek az 1900. évi és 1941-1960 közötti táblaanyagról készültek; a papíron és mikrofilmen lévő táblák összevetése még nem történt meg. A papír feldolgozási táblák nagyméretű (akár két A3-as lapnak megfelelő méretű) táblázatok. 1960-ig előrenyomtatott űrlapokra kézzel írt, néhol át- és átjavított számok formáját öltik, később számítógéppel készítették és nyomtatták ki. A táblázatok oszlopainak és sorainak fejlécei általában valamely ismérveket (kombinációs tábla) vagy területi egységeket (községsoros tábla) jelenítenek meg, a cellákban pedig darabszám (1970-től ritkán százalékos arány) található. A táblák adattartalma így az általuk kombinált adatokkal (azaz az oszlopok és sorok fejléceivel), a vonatkozási évvel (népszámlálás eszmei időpontja), valamint a területi érvénnyel (egy számlálókörzettől teljes Magyarországig) írható le. A pontos megnevezéshez tartozik még a táblatípus kódja: a táblázatok típusait ugyanis betű- és számjelekkel különböztették meg, ennek rendszere népszámlálásonként eltérő. Összességében az egyes táblázatok tökéletesen azonosíthatók, tartalmuk jól értelmezhető (természetesen az adott népszámlálás módszertanának ismeretében). Az 1900-1980 közötti táblák jegyzéke hivatalos kiadványban hozzáférhető.

20 Terjedelmüket tekintve egyébként az első világháború előtt az 1910. évi, a két világháború között az 1941. évi, a 20. század második felében pedig az 1960. évi iratok kiemelkedően a legbővebbek. Az anyagot jól ismerő Thirring Lajos szerint „a feldolgozási táblák adatanyaga [...] sokszorosan bővebb, mint az adatközléseké".

21 Ez több tényezőből fakad: bizonyos táblatípusokat egyáltalán nem közöltek, vagy csak egyes oszlo17 THIRRING, 1983.121. (33. jegyzet) 18 THIRRING, 1983.53., 61. 19 Vö. PÁLHÁZY, 2000. 7., 13. 20 KEPECS, 1992. 223-248. Az 1880-1890. évi táblák talán rossz állapotuk miatt maradtak ki a jegyzékből: ezek adatait a Statisztikai Hivatal épp emiatt elkezdte számítógépen rögzíteni, ami azonban nem fejeződött még be (Őri Péter szíves közlése). 21 THIRRING, 1988.16. 72