Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - VASS GERGELY: Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban 65
Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban pok, sorok elhagyásával; más esetben a területi részletezés nagyvonalúbb. 22 Emellett a táblák adatai — az általam ismert egyetlen próba szerint — megbízhatóak: ahol publikáltak belőlük, a feldolgozási anyag számai megegyeznek a nyilvánosságra hozott adatokkal, csekély számú és mértékű, véletlenszerű eltéréssel. 23 A KSH munkatársain kívül a feldolgozási táblák eddig viszonylag kevés figyelmet kaptak. Az ezredforduló után Karády Viktor és Nagy Péter Tibor megkezdte az iskolázottságra vonatkozó megyei kereszttáblák közzétételét (életkor, nem, vallás és anyanyelv összevetésében), amely állításuk szerint a kulturális tőke nemzetközileg páratlan részletezettségű statisztikai forrása. 24 Nagy Péter Tibor más munkáiban is hasznosította az anyagot, például az 1920. évi népszámlálást egy ortodox zsidó közösség, a berettyóújfalui, demográfiai és iskolázási viselkedésének leírásában. 25 Demográfiai célra egyébként különösen jól használható a táblaanyag. Míg a hivatalosan közzétett statisztikák például inkább csak nagyobb régiók népességnövekedésére és termékenységére engednek pillantást 26 , addig a ki nem adott iratok megyei, járási, sokszor településszintű adatokat szolgáltatnak a fentieknek a korstruktúrával, családi állapottal, nemzetiségi és vallási viszonyokkal, valamint vándorlással való kapcsolatáról. Őri Péter újabb tanulmányaiban nemcsak az iratanyagba vetett reményeit fejezte ki, hanem már az első eredményekről is beszámolhatott. 27 A történettudomány elsősorban talán szintén kisrégiók társadalmának feltérképezésénél használhatja föl. Az anyag további erénye, hogy a 19. század végét és a 20. század egészét felölelik adatsorai. Községi karton A második világháború éveiben a KSH minden akkor Magyarországhoz tartozó településről kiállított egy kartont, amelyre az 1869-1941. évi népszámlálások alapján tízévenként fölvezették a lakosság anyanyelvi és vallási megoszlását. 28 E kéziratos kartonok tehát jellegükben a községi gyűjtőívekhez és a feldolgozási táblákhoz is hasonlítanak. A kartonoknak Thirring Lajos nagy értéket tulajdonít, 29 minden bizonnyal azért, mert a hivatalos kiadványokban és a feldolgozási táblákban nem ismertetett adatokat tartalmaznak. Nehezen hozzáférhető külföldi, illetve kiadatlan magyar forrásokra, részben épp a szóban forgó iratanyagra 22 A rengeteg példa közül csupán egy: 1910-ben elkészült ugyan, de nem közölték az életkort a vallással és anyanyelvvel, valamint a vadházasságot ugyanazokkal egybevető települési táblázatokat. THIRRING, 1983.143. 23 KARÁDY-NAGY, 2003. 6. (3. jegyzet) 24 KARÁDY-NAGY, 2003. 6.; KARÁDY-NAGY, 2004. 25 NAGY, 2002.173. 26 SOHAJDA, 2004.169. 27 ŐRI, 2006. 301., 307. (10. jegyzet); ŐRI, 2007. 28 JENEYNÉ, 1997. 6. ™ THIRRING, 1983. 38-39., 61., 95., 139. 73
