Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976. Szerk.: ZICHY MIHÁLY. Budapest, 2007. 352 o. (Ismerteti: STRASSENREITER ERZSÉBET) 341

Irodalom ellensége a fegyverkezésnek, a háborús nevelésnek, és lett életre szólóan „békeharcos". A Bevezető közli, hogy Kéthly 1917-ben belépett az MSZDP és a magánalkalmazotti szakszervezet, (pontosan: a polgári szakszervezet) kassai csoportjába, és ezekben „vezető lett." De nem derül ki, hogy csak kb. 5-6 év múlva. Zichy ugyanis az 1918-1922 közötti időszakot nemes egyszerűséggel átugorja. Kimaradnak azok az évek, amelyek minden szempontból Kéthly életében, politikai és személyes sorsában is, döntő fordulatokat hoztak. 1918 januárjától a fővárosban kezdett dolgozni, a polgári magánalkalmazotti szakszervezet titkárságának vezető tisztviselői állásában. Közben titokban lejárt az MSZDP VI. kerületi szervezetébe. Az ország centrumában szemtanúja lett az érlelődő forradalomnak, a politikai harcoknak, a pártok küzdelmeinek. Egyszerű tagként átélte az 1918. évi októberi forradalmat, a köztársaság kikiáltását, majd az újabb fordulatot, a Tanácsköztársaság létrejöttét 1919 márciusában. Egy írásából tudható, hogy a kormány felhívására jelentkezett a Vörös Hadseregbe, amely az ország területének szétszakítását megakadályozandó vette fel a harcot a minden irányból támadó nemzeti katonai csoportokkal, de nőket nem vettek fel. A Bevezető minderről nem ejt szót. 1919-ről egyetlen közölni valója: Kéthly „a bolsevikkérdésben kezdettől tisztán látott, ez kiderül 1919-ről szóló leveleiből" — pontosabban a sok évvel későbben írtakból. Kéthly ekkor még a szociáldemokrata kérdésekben sem látott teljesen tisztán, ideológiailag, politikailag képzetlenként élte meg az 1918-1919. évi eseményeket. Az első marxista munkákat, dokumentumokat 1919-ben és későbben kapta kézhez, ideológiailag csak az augusztus l-jével bekövetkezett újabb fordulat után, az ellenforradalmi rendszerben képezte magát, amikor az MSZDP-ben és a szakszervezetben vezető pozíciókba került és parlamenti képviselő lett. Kéthly Anna — kár bizonygatni — nem antibolsevikként jött a világra. A Bevezető az 1919 augusztusát követő közel negyedszázadról is csak néhány beszéd részletet, adatot közöl, többek között a jól ismerteket, igy azt, hogy 1922ben bekerült a parlamentbe. Pedig Kéthly gondolkodását, politikai nézeteinek alakulását, tevékenységét a negyedszázad élményei, tapasztalatai, átélt viharos történései, bajai és gondjai, ellentmondásai döntően befolyásolták, sőt mondhatni megalapozták. Zichy látóköréből teljesen kiestek az 1919-1922. évek, a megtorlások időszaka, a tiszti különítményesek tettei. Feltehetően ezeket Zichy nem találja Kéthly élete szempontjából említésre méltóaknak. Pedig Kéthly politikai gondolkodásában az ekkori tapasztalatok, a borzalmas élmények életre szóló nyomokat hagytak. Ezek késztették őt arra, hogy egész életében — az emigrációban is — minden jobb- és szélsőjobboldali erő ellen fellépjen, és a lehetőségein belül harcoljon. Csak ennek ismeretében válhatna érthetővé az is, hogy a Népszava 1956. november 1-jei számában megjelent vezércikkében, majd a Szocialista Internacionálé Irodája ülésén Bécsben tartott beszámolójában Kéthly miért hivatkozott többször is az 1919-1922 közötti évekre, mint elrettentő példára.. 346