Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - BESSENYEI JÓZSEF: Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemissza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Budapest-Miskolc, 2007.158 o. (Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER) 317

Irodalom Állami Levéltárban találhatók. Az utóbbihoz a szerkesztő az akkor érvényben lévő romániai levéltári törvények miatt nem tudott hozzájutni. §indilariu szerkesztő hangsúlyozza, hogy célja a kötet megjelentetésével felhívni a kutatók figyelmét erre a különlegesen értékes anyagra, amelyet az elmúlt évtizedekben rendkívül kevesen kutattak. Utal arra is, hogy Románia európai uniós tagsága következtében a levéltári szabályzatok is enyhültek, amelyek lehetővé tették a digitális kiadvány létrejöttét. A regisztrált levéltári kutatások azt mutatják, hogy az érdeklődés középpontjában eddig főleg várostörténeti kérdések álltak, s a rendek közötti politikai küzdelmekkel kevésbé foglalkoztak. Szirtes Zsófia BESSENYEI JÓZSEF MENEKÜLTEK... A KERESKEDELEM HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1526 UTÁN, BORNEMISSZA TAMÁS ÉS A BUDAI MENEKÜLTEK MŰKÖDÉSÉNEK TÜKRÉBEN Budapest-Miskolc, 2007.158 o. A migráció-, kereskedelem-, város- és polgárságtörténet fogalmai érzékeltetik talán legjobban azt a tartalmi összetettséget, amelyet Bessenyei József Bornemissza Tamás budai (majd pozsonyi, nagyszombati) polgár — illetve számos korés pályatársa — életútjáról, és ezzel együtt a 16. század középső harmadának kereskedelmi viszonyairól szóló kismonográfiája tárgyal. A szerző politika- és társadalomtörténeti háttérrel, párhuzamos életpályák felrajzolásával — politikai pályatársak, rokonok és üzlettársak prozopográfiájával — az egykori budai elithez tartozó vagyonos kereskedő polgár, Bornemissza Tamás életútját, mozgástereit, kapcsolatrendszereit, politikai és gazdasági alkalmazkodóképességét mutatja be a középkori Magyar Királyság széthullásának, I. Ferdinánd és Szapolyai János kettős királyságának, majd az ország három részre szakadásának az időszakából. Bornemissza személye már eddig sem volt ismeretlen a korszák kutatói, elsősorban az irodalomtörténészek előtt. Leghíresebb írása azon emlékirat, amelyet a történeti gyűjtéséről ismert tudós, humanista főpap, Verancsics Antal felkérésére a budai polgárok 1541. évi „árulásáról" írt. A szöveg alapján jó íráskészségű, művelt ember képe bontakozik ki, aki minden bizonnyal nem végzett egyetemet. Bornemissza saját korszakáról szóló történeti feljegyzései feltűnnek a jeles főpap nevéhez fűződő Memória Rerum lapjain is, miképpen Bessenyei József szintén Bornemissza szerzőségét feltételezi egy, a Verancsics-hagyatékban fennmaradt magyar nyelvű krónikakompiláció részletében is. Bornemissza minden bizonnyal a délvidéki oszmán hódítás/berendezkedés által elindított migrációs hullám egyik tagjaként — feltehetően 1521-ben vagy 317