Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - ZSOLDOS ATTILA: Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Budapest, 2007. (História Könyvtár Monográfiák, 24.) 172 o. (Ismerteti: KARLINSZKY BALÁZS) 305

Irodalom A kötet szerző által megfogalmazott konklúziója három tételben összegezhető. A címben is jelzett „családi ügy" tulajdonképpen két dolgot jelöl: egyrészt rámutat arra, hogy a későbbi polgárháborúkkal szemben itt, az 1260-as években még sem a dinasztia tagjai, sem az egyes bárók nem törekedtek területi különkormányzatok létrehozására. Az öreg király két fiának juttatott hercegségek megfeleltek a korábbi dinasztikus országfelosztásoknak, konfliktust itt elsősorban a mindenkori trónörökös által irányított Szlavónia hovatartozása jelentett, a konfliktus feloldása pedig minden esetben az ország egésze irányításának elnyerése volt, maradandó tartományi felosztás egyetlen esetben sem jött létre. Másrészt a feszültség kulcsszereplői az öreg és az ifjabb király voltak, az ő családi ügyükben foglaltak állást az egyes bárók egyiküket vagy másikukat támogatva, személyük mellé állva és hűtlenné sem a királyhoz, hanem egyikükhöz vagy másikukhoz lettek. Mindeközben mellékesen persze saját pecsenyéjüket is sütögették. A harmadik tanulság azonban már messzebbre mutatott. Ez pedig hadviselésbeli változás volt, amelyre éppen Feketehalom és Füzér sikertelen ostroma hívta fel a figyelmet, vagyis az az új tapasztalat, hogy kővárakba húzódva egy létszámában kisméretű sereg sikerrel állhat ki ostromot, akár éppen a királyi hatalommal szemben is. Bár V. István trónra kerülését követően Ottokárhoz menekülő ellenfelei még nem, de a későbbi IV. Lászlót foglyul ejtő Gutkeled Joachim már felismerte a várakban rejlő politikai hatalmat. Az ezt követő belháborúk sora is ezt példázza, jellemző, hogy az utolsó tartományurat sem a nyílt mezőn, hanem várába húzódva érte a halál. Az olvasást, a történeten belüli tájékozódást segíti az egyes oldalak tetején található hívószó, amelyet akár az oldalon elmondottak címének is lehet tekinteni. A kötethez ezenkívül áttekintő kronológiai táblázat, valamint név- és földrajzinév-mutató tartozik, előbbi esetében tipográfiailag is megkülönböztetve az eseményekben szereplő alakokat a későbbi történészektől. Külön érdemes megemlíteni az utolsó oldalakon található két színes térképet; az első az ország dinasztián belüli megosztását mutatja be az 1254-1270 közötti években, a másik pedig az 1264-1265 telén zajlott fegyveres konfliktus hadjáratait és ostromait mutatja be. Karlinszky Balázs Rövidítések és irodalomjegyzék Szakirodalom VESZPRÉMY 2005 VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Magyarország és az első keresztes hadjárat. Aacheni Albert tanúsága szerint. Hadtörténeti Közlemények 118. (2005) 3:501-516. ZSOLDOS 1997 ZSOLDOS ATTILA: AZ Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Debrecen, 1997. (Történelmi Kézikönyvtár) 309