Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - TUZA CSILLA: III. Károly céhrendeleteinek hatása egy 1750. évi vizsgálat tükrében 251

Tuza Csilla: III. Károly céhrendeleteinek hatása elnyomott, egyoldalú gazdasági fejlődésre kényszerített ország képe jelenik meg, de egy dolgot Eckhart sem tagad: Mária Terézia gazdaságpolitikáját, és így az iparpolitikát is alapvetően az egységes birodalmi szemlélet határozta meg. Ebbe az egységes birodalomba ágyazottan kezdte meg, pontosabban folytatta a királynő a magyar céhek megreformálását. * * * Két közreadott forrásunk igen érdekes és értékes adalék a korszakban végbemenő céhreformokhoz, reformkísérletekhez. 1750 júliusában Fabiankovics György, a Helytartótanács többek között céhügyekkel is megbízott tanácsosa több olyan ügyet tárt az uralkodó elé, melyet a Helytatótanács a céheken belüli visszaélések, és az 1733. évi rendelet be nem tartása miatt tárgyalt az elmúlt években. Mária Terézia elsősorban vizsgálódni, tájékozódni szeretett volna ezekben az ügyekben, ezért bekérte az 1733. évi rendelet szövegét. 1750. szeptember 17-én az alább közreadott két irat került a királynő elé. 1. Az elsőként közreadott 1733. évi irat a céhekben uralkodó visszásságok és visszaélések felszámolására készült tervezetet és a királyi rendeletet tartalmazza, a Helytartótanács céhügyekért felelős tanácsosának, Sauska Ferencnek véleményezésével. A tanácsos által hasznosnak és bevezetendőnek ítélt pontok mellé saját kezűleg odaírta, hogy „Stat/Stare". A szöveg többi részén látszik, hogy más kéz által írt tisztázat. A tervezet elején leszögezik, hogy az előírásokat nem csupán Őfelsége német-római császárságában, hanem az örökös tartományokban és országokban is követendőnek tartják. A Helytartótanács feladata pedig jelen esetben az volt, hogy véleményt mondjon arról, miképpen lehetne eme rendeleteket Magyarországon is bevezetni. Sauska tanácsos elsőként azt javasolja, számoljanak fel minden olyan céhet, melynek nincsen az uralkodó által megerősített céhlevele.

8 A tervezet részletesen rendelkezik a legényekről. A felszabadított inasnak bizonyítványt kellett kapnia végzett munkájáról, tanulóidejének kitöltéséről. Szabályozták a magaviseletét, mit várhatnak el tőle, mit nem, milyen büntetést kap, ha megszegi a szabályokat. Mi módon vándorolhat külföldre, és milyen joghatóság alá tartozik. Súlyosabb esetben a helyi magisztrátus járt el a renitenskedő legények ellen. Szabályozták a vándorló legények elhelyezését, bizonyítványok adását. A legények jogainak és kötelességeinek szabályozására azért volt Magyarországon egységes céhlevelek kiadását Mária Terézia rendeli el 1761-ben, addig a céhek által összeállított céhleveleket erősíti meg az uralkodó, és így ezek 1761-ig bizonyos változatosságot mutatnak. Mária Terézia céhrendelete nemcsak egységes céhlevelek kibocsátását rendeli el, hanem egyúttal valóban feloszlatja a nem uralkodó által adományozott privilégiumokkal élő céheket. Ilyen rendeletre pl. Poroszországban már 1737-ben sor került. 253