Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Közlemények kat. A névsorok áttekintése révén látható, Aczél György az egész korszakban megkerülhetetlen volt színházi kérdésekben, még akkor is, amikor formailag „csak" miniszterelnök-helyettes, nem pedig a KB ideológiai titkára volt.

43 Nemcsak jelen volt az üléseken, de szinte kivétel nélkül hozzá is szólt a színházi napirendekhez, míg a hivatalból jelenlévő kulturális miniszterek például csak elvétve tették ugyanezt. Pozsgay Imre és Köpeczi Béla is csak egy-egy alkalommal kért és kapott szót. Sőt 1981 áprilisában az ideológiai titkár, Óvári Miklós nélkül is megvitatták az előzetes műsorterveket, úgy, hogy a jegyzőkönyvet Aczél György írta alá.

44 A színházi témájú napirendek előadói szinte kivétel nélkül a kulturális vagy művelődésügyi/művelődésiminiszter-helyettesek voltak. Legtöbbször Simó Jenő majd Tóth Dezső. Tóth Dezső kulturális, illetve művelődésiminiszter-helyettes szerepe külön említésre érdemes. Az ő hivatali működése ugyanis jól példázza, hogyan is irányította a párt indirekt módon a színházak életét. Tóth Dezső szerepe azért is fontos, mert ő volt az a személy, aki a minisztériumban Aczél György akaratának megtestesítője volt. Feladata volt például az Aczél Györggyel nemegyszer szembeszegülő kulturális miniszter, Pozsgay Imre ellenőrzése.

45 A PozsgayAczél „háború" egyik fő színtere pedig éppen színházi területen, a Nemzeti Színház körül bontakozott ki.

46 1978 színháztörténeti korszakhatár, az ún. „színházi robbanás" éve, amikor legjobb vidéki társulatok: Szolnok, Kaposvár, Kecskemét vezetői és csapatai a politikai vezetés — pontosan Pozsgay Imre — tudatos szándékának köszönhetően a fővárosba kerültek, hogy megrendítsék a merev fővárosi intézményeket. A két legnagyobb horderejű döntés a Népszínház létrehozása és a Nemzeti Színház művészeti tevékenységének megújítása volt. A Nemzeti Színház válsága 1972-től, Marton Endre igazgatóságától vált különösen akuttá. Marton Endre és a társulat között rövid idő elteltével komoly nézeteltérések alakultak ki, a színház belső élete zavarossá vált, a társulat széthullása fenyegetett. Eközben a színházból Major Tamáson és Marton Endrén kívül gyakorlatilag elfogytak a rendezők.

47 A belső válsággal párhuzamosan 43 Ugyanez a kép rajzolódik ki akkor is, ha az Aczél György hivatali működéséhez kapcsolódó iratokat (MOL XTX-I-4-aaa [1959-1967], MOL XIX-I-4-rrr [1957-1967], illetve MOL XIX-A-2-ad [19741982]) tanulmányozzuk. Aczél György KB-titkári iratai más titkárokkal ellentétben nem képeznek önálló egységet az ugyancsak a Magyar Országos Levéltárban őrzött MSZMP-iratok között. Aczél György kézirathagyatékában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őriznek, több száz fólió terjedelmű KB titkári iratanyagot találhatunk. Ez a kézirathagyaték azonban meglehetősen körülményesen kutatható. 44 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1981. április 7-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 365. ő. e. 45 Int. Pl, 1991. m. 149-187.; RÉVÉSZ, 1999. 267-273.; Int Pl, 2007. 46 RÉVÉSZ, 1999. 267-268. 47 Malonyai Dezső, a Színházművészeti Főosztály vezetőjének feljegyzése Molnár Ferenc államtitkár részére. 1975. február 3. MOL XIX-I-7-bb-1975. 4. d., illetve a Színházművészeti Főosztály feljegyzése. Készítette: Huszár János. 1975 MOL XIX-I-7-bb-1975. 4. d. 208